5. Történeti segédtudományi alapismeretek II. Bp. 1963. LOK 137 p.

Bottló Béla: Genealógia

B o t t 1 ó Bélaj GENEALÓGIA A genealógia - általános értelmezésében - valamely élőnek valamely más élőtől való leszármazására vonatkozó rendszeres ismereteket foglalja magában* Leszükitett értelmezésében a genealógia az emberek közöt-. ti leszármazáson alapuló rokonsági kapcsolatokkal foglalkozó tudomány. És mint ilyen a genealógia a történelem egyik segédtudománya. Genealógiai feljegyzéseket tartaító&ó emlékeink szinte egykorúak az irásos történelmi emlékekkel. Az uralkodók, mythológiai alakok, hősök rokoni kapcsolatainak feljegyzései a történetírás első emlékei közé tartoznak. A genealógiának, már mint tudománynak is a renesszansz ad hatalmas lendületet. Főiskolákon tanítják kiváló történészek, és jogászok is foglalkoznak vele. Ezután hanyatlás következett, mert nem került a történelmet alakitó nagy mozgalmakkal kapcsolatba. Később azonban - különösen a természettudományok fejlődésével - ujabb lendületet vesz a genealógiai kutatások iránti érdeklődés. Sorozatokban jelennek meg a genealógiai forrásmunkák. Gyakorlati célokat szolgáló szerepén kivül /őstáblák, leszármazási táblák, stb, készítése a történetiTás számára, örökösödési perekhez rokoni kapcsolatok igazolása stb./a genealógia, mint a biológia segédtudománya is szerephez jut. A genealógia ezen , kivül még más' tudományoknak, igy a szociológiának, a statisztikának /biostatisztika/ stb, is segédtudománya, A biostatisztika ugyanis csak a genealógiai kutatások által szolgáltatott adatokra támaszkodva tud bizonyos kérdésekre választ adni: házasságok termékenysége, házasságok időtartama, generációk élettartama, egyes családok kihalása, stb. E rövid összefoglalásban eltekintünk a genealógiának a . történettudományon kivül más tudományokkal való kapcsolatai , ismertetésétől és csak annyiban ismertetjük, amennyiben ered-