5. Történeti segédtudományi alapismeretek II. Bp. 1963. LOK 137 p.

Ila Bálint: Történeti statisztika

statisztika készül. Lássunk egy példát. "A város- és községstatisztika feladata azoknak a tényezőknek a vizsgálata, melyek a városokat, községeket, lakotthelyeket jellemzik, fejlettségüket meghatározzák és fejlődésüket befolyásolják". A településekre jellemző adatok pedig a következők: terület, népesség-népmozgalom, épületek, lakóházak, lakás viszonyok, a település jellegét elhatárold gazdasági ágak: ipar, mezőgazdaság, közlekedés stb., városgazdaság, kulturális helyzet stb. A felsorolt nézőpontok szerint megfigyelhető a települések mai helyzete, de megfigyelhető múltbeli élete is. Ha az adatokat az elmúlt korok forrásaiból gyűjtjük össze, akkor a települések fejlettségét történeti viszonylatban vizsgáljuk, tehát történeti statisztikai feladatot oldunk meg* A különbség csupán annyi, hogy mig a modern statisztikai számokat nem kell kritikai eljárásoknak alávetni, ezek kész adatok, igy felhasználhatók, a történeti források statisztikai adatait előbb át kell formálni, a felhasználásra alkalmassá tenni* A mult korokra vonatkozó megfigyelés ^penugy lehet komplex vagy egyedi, mint a modern statisztikai megfigyelés. Lehet a statisztika tárgya egyetlen jelenség, pl. a népesedés, de vizsgálhatjuk az egyes települések, egyes régiók vagy egyes megyék életét komplex megfigyelésekkel, amikor is pl. a vá- . ros- és községstatisztika összes kérdéseire felelni kivánunk, összes kérdéseire, összegyűjtjük, mind a modern mind a történeti statisztikai adat okat. .Ilyen komplex vizsgálatokat végzett* a XVIII-XIX. század fordulójára vonatkozóan, pl. Bakács István a Széchenyi család Somogy-Zala megyei uradalmaira. Megfigyelte az összeírásokból az úrbéres népesség számát, annak társadalmi rétegződését, a családok lélekszámát, az előirt és ténylegesen teljesített robot mennyiségét, a mezőgazdasági termelést és annak hozamát, a jobbágyok állatállományát stb. /Történeti Statisztikai Közlemények 1958. 3-4. 3-46./. Ugyanilyen komplex vizsgálatok eredményéit közli Székesfehérvár városra az 1688-1785 évkorból Kállay István /uo. 47-73./. Itt már megtaláljuk a férfiak és nők számát, a foglalkozási megoszlás, a kereskedelmi élet alakulása, a kereskedők és iparosok megoszlása stb. történeti statisztikai számadatait is. ÍJávid Zoltán statisztikai megfigyelésének tárgyául a XVI-XVII. századi dika-