5. Történeti segédtudományi alapismeretek II. Bp. 1963. LOK 137 p.

Ila Bálint: Történeti statisztika

lyett, ezt nem is akarja megtenni, de azt joggal elvárhatja tőle a levéltári anyag használója, hogy segitségére legyen a források felderitésének és felkutatásának bonyolult munkájában. Ehhez pedig ismernie kell a történeti statisztika őrizetében levő forrásanyagát. De van még egy másik szempont is, amely nem kevésbé fontos. Európaszerte megvan a tendencia, hogy a levéltárak, elsősorban a területi levéltárak, a helytörténeti kutatás műhelyeivé váljanak. Persze helyes volna ez nálunk is, habár eddig ezen a téren nem sok eredmény mutatkozott. Ha a levéltáros történeti statisztikai vonatkozású anyagát alaposan megismeri és felderiti, ha maga is hozzáfog helytörténeti kutatáshoz és ezt történeti statisztikai alapokra épiti, akkor lesz majd a területi levéltár a helytörténet és ennek keretében a történeti statisztika müvelésének nemcsak központja, hanem egyben irányitója. Az alábbiakban elsőfokú tájékoztatás céljából felsoroljuk azokat a nagyobb és gazdagabb levéltári forráscsoporto- / * kat, melyeket a történeti statisztika tudományos munkásai elsősorban használnak. Megjegyezzük mindjárt, hogy e források nagyjában-egészében azonosak a történeti földrajz kútfőivel, csak mig ez utóbbi a földrajzi, az előbbi statisztikai adataikat használja fel és értékesiti. 1. / Dikális összeírások 1427-1696. Az állami, un. rovásadó /dika/ beszedéséről megyék és azokon belül járások szerint készült számadások. Tartalmazzák az adófizető falvak sorát, földesuraik nevét, a falvakban lévő lakott és lakatlan porták számát, esetenként azok nagyságát, a jobbágyok, zsellérek, hazátlan zsellérek, szolgák, libertinusok számát, olykor névsorát, egyes esetekben a lakott és újonnan épült, esetleg felégetett vagy leégett házak, jövevények stb. számát. Nem egyforma részletesek és mélységüek. Vannak olyanok, amelyekben csak a falvak sora, a földesurak neve és a fizetett adó mennyisége van feltüntetve, különösen az 1526' előtti jegyzékekben, /Az O.L.-ban őriztetnek./ 2. / Dézsmajegyzékek XVI.század eleje - 1848. A püspököket megillető tized beszedéséről készitett lajstromok, számadások. Csak olyan paraszti falvakról maradtak ránk, melyek tartoztak dézsmát adni. Decima járt a föld terményein kivül