5. Történeti segédtudományi alapismeretek II. Bp. 1963. LOK 137 p.

Ila Bálint: Történeti földrajz

Györffy György; Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. k. Abatijvár-Osongrád megyék. Bpest. 1963. Holub József: Zala megye kiterjedése és határai a középkorban. Földrajzi Közlemények 1916. Zala megye története a középkorban. I.köt. A megyei és egyházi közigazgatás története. Pécs, 1929. Ila Bálint: Gömör megye. 2-3* köt. Bp. 1944-1946. Borsod megye adózó népessége 154S-17ÖO között. A történeti statisztika forrásai, 4o6-4l6. Bis walachische Bevölkerung der Herrschaften Murány, Gsétnek u, Krasznahorka. Studia Slavica 195?. Töm. III. Helységneveink ügye és teendőink, Névtudományi vizsgálatok Bp. 196o. Jakó Zsigmond: Bihar megye a török pusztítás előtt, Bp. 194©. Kalmár Gusztáv: Gyór megye történeti földrajza. Föld és Ember 1924. Karácsonyi János: Halavány vonások hazánk

t Szent Istrén-kori határairól. Századok 19ol, Kniezsa István: Magyarország népei a XI. században, Bp. 1938. Szent István emlékkönyv I. A nyugatmagyarországi besenyők kérdéséhez. Dö- . manovszky emlékkönyv. Bp. 1937. Az esztergomi káptalan 1156. évi dézsmajegyzéke, Századok, 1939. Szlovák helynévtípusok kronológiája, Névtudományi vizsgálatok. Bp. 196o, Kovacsics.Józseft 1, A történeti statisztika forrásai alatt, Lukinich Imrei Erdély területi változásai. Bp. 1918. Magyar Etymologiai Szótár. Bp. 1914.** Major Jenő: Szempontok a faluépitési hagyományok kutatásának módszeréhez. Télepüléstudományi Közi, 1959.ápr, II. sz. Makkai László: I. Rákóczy György birtokainak gazdasági iratai, /1631-1648/ Bp. 1954. 'Maksay Ferenc: A középkori Szatmár megye. Bp, 194o,