5. Történeti segédtudományi alapismeretek II. Bp. 1963. LOK 137 p.

Borsa Iván: Irástan (Palaeographia)

ás uneialis írással irt kódexek a modern szem számára nem hatnak könyvszerüen, inkább irott feliratos emlék benyomását keltik. A féluneiális a capitalis, de inkább az uneialis.. irás és a nehezen olvasható cursiva elemelt köti össze. Előretörnek a könnyebben irható minusculak, de még számos maiuscula is keveredik a mínusculák közé* Az ujabb római kurziva /lásd alább/ által létrehozott elemeket meghonosítja a könyvirásban. Jellegzetesnek tekinthető a semiuncialis g betű /6. ábra/, s az, hogy a már minuscula jellegű betűk között a capitalis N hosszú ideig tartja magát. Érdekes fejlődést mutat az A betű. A capitalis irás A betűjéből az uneialis Írásban kialakult a mai nyomtatott kis n

&

n őse /4. ábra/, a féluneiálisban pedig ennek az a-nak eltűnik a felső ive s mintha két c /ec/ vagy c és i egymáshoz való irása történnék, kialakul a mai Írásunkban használt a betű. Az S maiuscula mellett megjelenik a századokon át használatos f, az un. hosszú s. A rövidítések alkalmazása tovább sokasodik. A féluneiális irás is kalligraphikus irás,, amelynek nincsenek általános, századokon át tartó formái, de az írástörténet szempontjából igen fontos szerepet játszik a minuscula-irás kialakítása terén. A capitalis, uneialis és féluneiális irás lényegében könyvek /kódexek/ írásánál volt használatos, mint kalligraphikus irás. £ lassú Írásokkal párhuzamosan élt és fejlődött a gyorsabb írást biztosító cursiva, amely a mindennapi ügyintézés és a feljegyzések irása volt. Már időszámításunk első századaiban a capitalis mellett megjelent a capitalis cursiva, ami lényegében a capitalis betűk elnagyolt,, sebtében irt változatai* ízt régebbi római kurzivának hívják, minthogy mai írásunk kifejlődése szempontjából nem játszott különösebb szerepet nem foglalkozunk vele behatóbban. /Korszaka az i.sz. 1-3. század./ Az uneialis és féluneiális könyvírás mellett élt az ujabb római kurziva

, mely szintén a napi ügyintézés gyorsabb produkciót biztosító irása volt /l. ábra/. Bá az irás hozta létre a négyvonalas minusculát. Az ujabb római kurziva korszaka a 4-8. ' jszázad. Szoros kölcsönhatás állapitható meg e kurziva és az • jegykoru uneialis írások között. E-z a kölcsönhatás a két irás-