5. Történeti segédtudományi alapismeretek II. Bp. 1963. LOK 137 p.

Ila Bálint: Történeti földrajz

nek a környezet által használt uzuális nevének a felderítésé- .. hez ezek a protokollumok nélkülözhetetlenek. Igen figyelemreméltók a hiteleshelyi levéltárakban az iratok speciese szerint kezeit sorozatok, itt is a Metál es, Sivisionalés, Introductorie et statutorie, Judiciales, Executiónales stb. Mind a középkorban kezdődő és mélyen az újkorba átnyúló sorozatok, a elmük önmagáért beszél. A hiteleshelyek levéltáraiban jelentékeny számmal őriztetnek ott letétbe helyezett iratok, egész csalá- • di levéltárak. f. f

/ Részben a hiteleshelyi . j egyzőkönyvekéhez hasonló történeti földrajzi adatok maradtak fenn a vármegyei közgyűlési és .torvényszéki jegyzőkönyvekben. A kuriális, azaz egytelkes nemesi falvak összeírásai - különösen a korábbi időkre -• ezekben a protokollumokban találhatók. Az előző pontban említett < iratsorozatokat rendszerint a megyei levéltárakban is fel íehet találni. g. / Értékes források a.férfi és női monostoroknak II.József alatt történt feloszlatásával kapcsolatban' keletkezett, birtokösszeirási és jövedelemkimutatási irat- és könyvanyaga, továbbá a kanonika vizitációk, a különböző egyházi, és egyházi célokra készült Összeírások, lajstromok és kimutatások /Conseriptio animarum stb./ és az egyházi anyakönyvek /keveredés, migráció stb./. • . > • h. / A XVIII. századtól agyre sűrűbben fordulnak elő az uradalmi földfelmérések, a kataszteri felmérések ősei. Az eredményt egy-egy uradalomra térképen és az un. Liber-fundualistían is rögzítették '/a telekkönyv őse/. A pápai uradalom felmérése 1735-175o között történt: az uradalom, falu, puszta stb. tartozékai, telkek., azok postfunduális tartozékai, az intra* es extravillánum, a határ megoszlása, minősége, a- jobbágyok nevei stb. Az ilyen Liber funduálisokat még 2~o-25 évvel ez előtt birtokp.erekben döntő bizonyítéknak fogadták el a bíróságok. - • * r, / ' • i. / Sui gerieris források a térképek, a történeti korban uradalmakról, megyékről, egyes régiókról, hegységekről s más tájakról, árterekről, egyes birtokok közti határokról stb. készültek. Vannak már a XVII. századból, nagyobb mennyiségben a XVIII. századtól maradtak meg. Történeti földrajzi forrás