4. Történeti segédtudományi alapismeretek I. Összeáll. Borsa Iván. Bp. 1959. LOK 72 p.

IV. Címertan (heraldica)

- 6> az érsekeké 5-§ bojttal. A cime-.kk és cimerképek tárgyalásával kapcsolatosan fölmerül még az a kérdés is, vajon az egyes mester a lak oknak és cimerképeknek van-e valami jelentőségük ás ha igen, miben áll az? Erre határozott feleletet adni rendkívül nehéz, sot voltaképen lehetetlen, mert a mesteralakok és cimerképek jelentését ma még nem ismerjük. A legtöbb esetben nem tudjuk kimutatni, hogy mi inditotta a cimer tulajdonosát arra, hogy éppen azt a cimerképet vagy mesteralakot válassza, és igy a magyarázat nem egyéb puszta találgatásnál. Csupán a beszélő cimerek azok, amelyeknek valamely határozott jelentést lehet tulajdoni tanunk, miután azok cimerképe a cimertulajdonos nevével, vagy foglalkozásával valamelyes kapcsolatba vanai/Igy pl, a Lerberer- család címerében 1434-ből/. A cimerleirás alatt a cimernek a heraldikai alapelvek és szabáJüyok szerint való leirását értjük. A cimerleirás kétféle lehet: szakszerű és népies. Az előbbi arra szolgál, hogy röviden, a megállapított heraldikai mükifejezések sogitségével ugy irja le a cimert, hogy azt a szakember a leirás alapján pontosan ábrázolni képes legyen, A népies cimerleirás pedig az a leirás, amelynek segitségével a nem szakember is képes a szóban forgó cimert elképzelni és ábrázolni. A leírásnál bizonyos sorrendet követünk és pedig először a pajzsról szólunk, azután a sisakról és sisakdiszről, a takaróról, pajzstartókról, deviseről, cimerpalástról, é's esetleg a többi mellékalakokról. A cimerloirásnál a pajzs alakjának megemlítése nom szükséges, valamint általában a pajzs helyzetét sem kell mogemliteni, de azért legtöbbször mindkettő mégis adva van. A pajzs leírásánál először is a szint emiitjük meg. ha egyszinü, illetőleg vajon hasitott, vágott, négyclt-c? Hasitott vagy vágott pajzsnál, a» .les. .ggp?.?ftM

? á leirást a jobb, illetve a felső mező színével kell kezdeni, négyolt pajzsnál, amennyiben két-két mező szinei azonosak, ezt megemlitjük /pl. vörössel és ezüsttel négyeit pajzs./ Magyarországon a ciaernek és a cimerhasználatnak sohasem volt olyan nagy jelentősége, mint Európa nyugati országaiban, A magyar címerjogot törvény nem szabályozta. A XIV. szááadból csak elszórt, adataink vannak cimer, illetőleg sisakdisz adományozásról. Az első