4. Történeti segédtudományi alapismeretek I. Összeáll. Borsa Iván. Bp. 1959. LOK 72 p.

IV. Címertan (heraldica)

tnl létrejött tagok mindegyike más-más szinü, :kkor nem pólyáról, hanem vágásról be-szélünk. Ha a vágóvonalak száma páratlan, akkor szintén nem lehet pólyáról beszélni, hanem vágásról és ez esetben az ilyen pajzs nem pólyás hanem vágáoos pajzs, Igy pl. a rági magyar cimer előréase voltaképen nem pólyás, hanem vágásos pajzs, mert a vágóvonalak száma páratlan és mert az első és utolsó tag szinci nem azonosak. ^ga a^p_ajzsmező egyszer hasitott és egyszer vágott, akkor felnegyedel? pajzsnak nevezik, A hasitás és vágás egyesítéséből keletkezhetik még az egyszer hasitott, kétszer vágott; kétszer hasitott egyszer vágott; hasitott, elől vágott; vágott, fenn hasitott stb. pajzs. Á pajzsnak átlós vonalakkal való osztását .szelesnek vagy harántcsziásnak nevezzük, A harántosztás történhetik egy vagy két vonallal, továbbá jobbról balra, vagy balról jobbra. Ha a pajzs jobbról balra van harántosztva, a pajzs harántosztott, ha balról jobbra, bdharántosztott. A párosszámu haiáéhtvonalakkal történt osztályból keletkezett mesteralakot harántpólyának nevezzük, mely lehet a harántosztásnak megfelelően jobb-, vagy balharántpólya, Amennyiben a pajzs páratlan vonalakkal van harántosztva és a tagok mindegyike más-más szinü, akkor nem pólyáról beszélünk, hanem a pajzsot harántosztásosnak nevezzük, A harántvonalak keresztezhetik egymáát, Ha két harántvonal a pajzs középpontjában szeli egymást, akkor a pajzs harántnégyeit pajzsnak neveztetik. Előfordulhatnak a pjzsnak olyan osztásai, hogy egyszer van jobb- vagy balharánt és többször bal- vagy jobbharánt osztva. Egymást keresztező többszámu harántvonal alkotta alakokat rutáknak nevezzük. A harántosztásból keletkező főbb mesteralakok kezé tartozik a Szt András-kereszt, mikor két harántpólta egymást keresztezi. A hasitás, vágás és harántosztás egyesitéséból a négyeit pajzson kivül a pajzsot számtalan változásban lehet osztani, A cimerképek három osztályba sorolhatók: a/ természetes képek, melyek természeti jelenségeket, azaz embert, az állat-, növény- vagy ásványvilágból vett képeket, vagy égitesteket ábrázolnak, b/ képzeleti alakok, ide tartoznak az emberi képzelet alkotta szörnyek ás állatok, pl. a griff, a medáiza, stb,, c/ mesterséges képek, melyek