4. Történeti segédtudományi alapismeretek I. Összeáll. Borsa Iván. Bp. 1959. LOK 72 p.

III. Pecséttan (sphragistica)

-H( ták, s az egyaás fölé került három /hárfc/a vagy papir/ j^pon fe* kis vágást eszközöltek, melyeken vékony /3-4 miliméter szóles/ pergamen szalagot fűztek át, melynek két végére /mint.a pátens okleveleknél/ rányomták a viaszpecsétet. Az összenajtogati s legtöbb esetben ugy történt, hogy az oklevél egyik szélső része icm teljesen fedte a másik részt, tehát a pecsét az oklevelet nemcsak a hirtyaszalaggal zárta le,ahanem azáltal is, hogy két oklevélrészre terjed ki. Az ilyen oklevelet csak a hártyaszalag elvágásával és sok esetben a pecsét kettétörlésével lehetett felnyitni. — A zárt oklevélnek a pecséttel ellentétes oldalán minden esetben szöveg található, mely minden esetben tartalmazza a cimzettet és peres okleveleknél az oklevél rendelkezésének rövid kivonatát is. Ha a iijfczett az oklevelet ismét le nkarta zárni, akkor a feltört pecsét fölé /esetleg a pecsét alá/ a fent leirt #ódon ismét zárópecsétefc helyezett de a viaszba csak pecsétjének felső részét /felét vagy elénél kisebb darabját/ nyomta. Ezt pecsétfőnek /caput sigilli/ nev -zzük. Előfordul, hogy egy oklevelet az eredeti pecséten kivül még 2-3 pecsétfővel is lezárták. A fejlődós kezdeti fokán eg; íklevéladónak csak egy pecaébnyoraója volt. A XIII. században a királyiknak a nagy /fölcégi/ pöcsét mellett csak gyür-üs pecsétjük volt. Authentikusnak, azaz minden szempont ból elfogadhatónak csak a kettőspecsétet tekintőfcbák nemcsak a XIII, században, hanem a középkor további századai folyamán is. Van adat arra is, hogy hiteleshelynek két pecsétje volt, melyek közül a nagyobbik volt autheatikus. A pátens és zárfcsoklevelek számának megs* porodása, valamint az oklevél anyagával való takarékosság és rövidebb szövegű oklevelek megjelenése miatb egyre gyakoribbá vált a kisméretű oklevelek megjelenése. A kisméretű oklevelek problematikussá tették a nagy méretű királyi nagy pecsétnek e kis okleveleken való alkalmazását, mert a pecsét nagyobb volt, s igy ''lelógott'' az oklevélről, a

i

r>i fokozta a pusztulás veszélyét. Ez a körülmény másutt a nagy pecsét mellett egy kisebb pecsét meghonosodásához vezetett, nálunk azonban a kisebb királyi pecsét< ' csak akkor jelenik meg. amikor az olcsó papir használata következtében a fent leirt probléma már tulajdonképpen megoldódott. A kisebb pecsét megjelenése mintegy alkalmazkodás volt a külföldi udvarok pecséthasználatához. A királyi nagy és gyürüs pecsét mellett megjelent uj pecsét nevet titkos pecsét /sigillum secretuin/. I. Károly alatt jelenik meg a sigillum mediocre, a középpecsát, mely