4. Történeti segédtudományi alapismeretek I. Összeáll. Borsa Iván. Bp. 1959. LOK 72 p.
III. Pecséttan (sphragistica)
zői oklevél,melynek hitelességét a pecsét helyett az oklevél aljára rajzolt közjegyzői jelvény volt hivatga biztosítani./ A XIXII, században kialakult a királyi pecsét használatának m^dja, s a XII, század végére, továbbá a XIII. század első felében a Lobbi oklevéladó pecséthaszmálata is kialakult, az oklevéladók körének egyenletes bővülésével együtt járt a pecséttulajdonosok körének bővülése, az alkalmazott pecsétek fajtáinak és számának ennek megfelelő szaporodása. A pecsétfajták száma azonban nemcsak az uj öklévé Ikibocsátók színrelépésével arányban növekszik, hanem a fejlődés előrehaladtával azt látjuk, hogy előbb a királynak, majd más pecséttulajdonosnak is több pecsételője van, több fajta pec.étet alkalmaz párhuzamosan egy időben, - Az oklevelet a legtöbb esetben egyetlen pecséttel látták el, de nem ritka eset, hogy egy oklevélen több pecsét található, illetőleg több pecsét nyomát láthatjuk, Sz több oklevélkibocsátó esetén és a fentismertetett gyámpacsétek esetében áll fenn. A városok okleveleit a biró és az esküdtek adták ki, de már a XIII. században a városok a biró és a-z esküdtek személyétől függetlenül alkalmazott vérosi pecséttel pecsételnek. Ezzel szemben a megyék okleveleit, melyet az ispán vagy alispán és a szolgabirók bocsátottak ki, J-9 pecséttel /az ispán vagy alispán, s legalább két szolgabiró pecsétjével/ pecsételték meg, 1493-ban elsőnek Somogy megye kapott a királytól megyei pecsétet, s ettől kezdve a megyei kiadványok megpec s ét elés érc ezt használták, A többi megye a somogyi példát csak 1550-től követte. Ez év után a megyék sorra szereztek megyei pecsétet. Mint a diplomtaikai részben már szó volt róla, az okleveleket megpecsételásük szerint három nagy csoportra oszthatjuk: privilégiumok, pátensek és zárt oklevelek. A privilégiumokon fel volt függesztve a pecsét. Rendszerint az oklevél visszahajtott alsó szélébe /plica/ vágott résekbe fűzött zsinóron vagy szalagon függ. /Előfordult néhány olyan megpecsételés, hogy az oklevél pergamenébe kereszt alakú nyilast vágta, ezen nyomták át a viaszt, és mindkét oldalát lepecsételték orsóalakuan. Ez a megpecsételási mód általánossá nem vált nálunk,/ - A pátensek ecetében a pecsétet az oklevél ha&tlap{|ára vagy az oklevél "lső lapján a szöveg alá nyomták. Az oklevél szövege olvasható volt, hisz az oklevél kiállitása nyilt /pateíis/ alakban történt. - Ezzel szemben a zárt okleveleknél