4. Történeti segédtudományi alapismeretek I. Összeáll. Borsa Iván. Bp. 1959. LOK 72 p.

I. Oklevéltan (diplomatika)

lyenkint, korokniknt és a-tárgy szerint módosuló/ külső "és belső formák közt van kiállítva/' - "Az oklevelek közé számi tandók az uralkodónak, a hatóságoknak és az alattvalóknak egymással való érintkezéséből származó, jogi vagy kormányzati tárgyú rendeletek /mandátumok/, és a jogügyleteket előkészítő, vagy azok elintézéséről szóló egyéb iratok is, ha okleveles formák közt vannak kiállitva." A fenti meghatározás értelmében nem tekinthető oklevélnek az olyan irat, amely nem nyilvánít és bizonyi' gi tényt, s nem mégha- • tározott formák között jött létre. Nem tekinthető oklevélnek a közigazgatás és a napi érintkezés számos iratfajtája, mint pl. követjelentések, számadások, leltárak, levelek. Külföldön az "oklevél

55 /Urkunde/ kifejezés erősebben megtartotta a jogi jellogü értelmét. Jelentése közel áll a mai magyar nyelvben használatos "okirat

:! szóhoz, /Nem kapcsolódik ez a kifejezés a régebbi századok iratihoz, hanem végigvonul a legrégibb századtól a XX. századig,/A bécsi Stantsarchiv és a prágai Központi Állami Levéltárban az oklevélgyűjtemény a legrégibb időktől & XX. századig tartalmazza, az uralkodók, majd az állam, testületek, magánosok jogbiztosi tó iratait /kiváltságlevelek, szerződések, jogbiztosi tó oklevelek/. E gyűjtemények nem tartalmazzák a régi századok leveleit, összeírásait stb, tehát nem jogbiztosi tó jellegű - iratait, hanem csak az államjogi szempontból fontos okiratokat, okmányokat, Magyarországon - minden bizonnyal az Crsj ágos Levéltár Mohács előtti gyűjteményének hatására - az "oklevél

11 szónak módosult az értelme, A levéltári szóhasználat összefoglaló kifejezéssel általában oklevélnek nevezi a Mohács előtt kelotkezett"$ciratokat, ugyanakkor a Mohács után keletkezett jogi tényt nyilvánító és bizonyító,-megbatározott formák között létrejött iratokat nem nevezi oklevélnek. Mint Szentpétery megállapította: "Az oklevéltan a maga vizsgálatainak körét nem szorítja csupán i szoros értelemben vett oklevelekre, bánom ki kell azt terjesztenie mindazokra az iratokra és feljegyzésekre, amelyek nem okleveles formában ugyan de jogi bizonyság /vagy annak előmozdítása/ céljából állíttattak ki, amonnyioen az okleveles gyakorlat kialakulására hatottak és annak megvilágítását elősegítik, a levelekre és aktákra is, az oklevél keletkezésének és kiállításának folyamatával, valamint megőrzésével -is kapcsolatban létrejött írásokra, feljegyzésekre, könyv éltre atb^,"