4. Történeti segédtudományi alapismeretek I. Összeáll. Borsa Iván. Bp. 1959. LOK 72 p.

III. Pecséttan (sphragistica)

III. PECSÉTTAN /sphragistica/. * Az ókori kelet népei /babilóniaiak, asszyrok, perzsák, egyiptomiak/ már i.e. 3*4, évezeredbea^alkalmáztunk a pecsétet tára gyak lezárására, iratok hitelesítésére. A görögök és rómaiak a gyűrűt használták pecsétnypmónak /pecsételőnek/. A pecsétgyűrű vol használatos Bizáncban is és terjedt cl Európa nyugati országaiban, ahol fokozatosan bővítették, hogy tulajdonsa jelvényét /cimerét/, s nevére és hivatali rangjára vonatkozó irásos szöveget befogadhassa. Az igy megnagyobbodott pecsételő /byparim/ elválik a gyür«6ől /annulus/, de a gyűrű mint pecsételő továbbra is használatban marad, A magyar államalapítás előtti századokban egyes európai népeknél /nyugati gótok, alamannok, bajorok, szerbek, horvátok, osehek/ a pecsétéi Uralkodók, főpapok, birok idézésére is használták. E népek gyakorlatát átvéve nálunk is általánossá vált a pecséttel való idézés. Az idézést elrendelő személy pecsétjének érőbe nyomott képét az idéztető biró megbízottja felmutatta a megidézendő személynek és közölte vele élőszóban, hogy urától milyen utasitás van saámára, /Hires I, András királynak ránkmaradt idéző érobilloga, melynek átmérője 6 cm és vastagsága 2-3 mm. Az idéző ezt bizonyára nyakábakötve hirdta./ Az idézőpecsét jelképezte tulajdonosét birói minőségben, jelentette jogi természetű akaratnyilvánítását /az idézést/, irást pótolt és igazolásul szolgál az idézési parancs közvetítőjének. Ez az idézési mód Írástudatlan emberekkel szemben igen célravezetőnek bizonyult. Az Írásbeliség terjedése azonban kiszorította. A két idézési mód között átmenetére ágen érdekes adat a XIII, század közepéről Tristanüs comes pe csétje, mely oklevélre függesztve maradt fenn, de felirata: Comes Tristajius me misit, tehát eredetileg idézőbillog készítésére szolgáló pecsételőit, majd oklevél megpecsé telesére használták fel, *E • jegyzet lényegében Kumorovitz: A magyar pecséthasználat története a középkorban /Budapest, 1944./ c. munkájának rövid kivonatára épül kiegészítve néhány l'^tUszempontból haszuaos ismerettel.