4. Történeti segédtudományi alapismeretek I. Összeáll. Borsa Iván. Bp. 1959. LOK 72 p.

II. Kortan (chronologia)

Több oklevél- és iratfajta keltezésénél több módon is jelölték az évet. Olyan esetekben, ha az oklevél megcsonkult, többször előfordul, hogy a fennmaradó kisegitő ellenőrző adatokból pontosan rekonstruálni lehet a keltezés évét. /Különösen a közjegyzői oklevelek tartalmaznak sokirányú évmegjelölést./ A francia forradalomban naptárrreformot is életbeléptettok, amely 1792, szeptember 22-től kezdte ismét 1-gyel számozni az éveket, de nem volt hosszú életű ez a próbálkozó. /Az olasz fasizmusnak is voltak ilyen próbálkozásai./ Az évek számitásával kapcsolatban még azt kell megjegyezni, hogy az év első napja nem mindig január l-e volt. A XVIII. század előtt többféle évkezdet volt Európában. Magyarországon eleinte a december 2^- i /karácsonyi/ évkezdet volt az általános, de a XIT. századtól kezdve a január 1-i évkezdet került előtérbe és általánosult, Á aónappk elosztása éa elnevezése római eredetű, A latin hónapneveket a legtöbb nyelv igyekezett kiszoritani, de nem sok eredménnyel, A XVI-XIX, században levéltári anyagban megtaláljuk az egyes hónapok magyar nevét is. Ezek a következők: Boldogasszony hava - január Böjtelő hava - február Böjtmás hava - márcins Szent György hava - április Pünkösd hava - május Szent Iván hava - június Szent Jakab hava - július Kisasszony hava - augusztus Szent Mihály hava - szeptember Mindszent hava - október Szent András hava - november Karácsony hava - december A hónapokban az éven belül elfoglalt sorrendjüknek megfelelő sorszámmal való jelölését csak a XIX. század második felétől találjuk. A XVII-XVIII. században és a XIX, század első felében - főleg latin szövegekben a hónap megjelölésében találunk ugyan számokat, de ez csak a hónap latin nevének röviditése /7-bris - septembris, 9-br-is - novembris, stb,/