4. Történeti segédtudományi alapismeretek I. Összeáll. Borsa Iván. Bp. 1959. LOK 72 p.

II. Kortan (chronologia)

400-zal osztó maradék nélkül. Az 1700, 1800 és 1900 évek nem voltak szökőévek, de a 2000. év szökőév kerz. A Gregoriánus-naptár tehát kiküszöbölte a Julianus-naptár fogyatékosságait. A bizánci, /ortodox/ egyház nem ismervén el a pápt, nem fogadta el a Gregoriánus-naptárt, ezért évszázadokon keresztül két időszámítás élt párhuzamosan egymás mellett Európában, A keleti ritust követő országok 10-13 nappal el voltak maradva naptárukban. /A Szovjetunióban lenié ezt az eltolódást rendeletileg már 1918, januárjában megszüntette, Romániában 1924-ben tértek át a Gregorianus-nap tárra./ A szökőév 366, napja - mint köztudomású - februárban jelent-' kezik. A szökőnap Július Oaesar rendelkezése szerint elméletileg nem február 29-e, hanem 24-e, Mátyás napja közönséges évben február 24-én van, szökőévben - minthogy 24-e a szökőnap - 25-re esik. Ezt nevezik Mátyás; ugrásának /saltus Mathiae/, Amilyen hamar általánossá vált az évek szerint való időszámítás, oly .n nehezen alakult ki az az általánosan elfogadott kiinduló pont, ameife tői rendszeresen számítják az évek rendjét., Ismeretes, hogy a rómaiak konzulok szerint, a görögök az olimpiászok szerint számoltók az éveket, A VI, században a bizánci udvar gyakorlatában tűnik fel, de más világi és egyházi fejedelmek is ái7Veszik az uralkodási éve": : szerint való '"'^ámítást, okleveleknek uralkodási éveik szerint való datálását. Ha olyan oklevéllel találkozunk, amely csak kibocsátójának uralkodási évei szerint van datálva, ugy elengedhetetlenül szükséges az illető uralkodása kezdetének ismerete, Chronologiák, történeti kézinaptárak rendszerint közlik a pápák és más uralkodók uralkodási időadatait /királyoknál: annus regni, pápáknál: annus pontificatus/,. A magyar levéltári anyagban kizárólag uralkodási év szerint kel:? kszett okleveleket alig találunk,. Ezek kizárólag a pápai bullák körére szortikoznak, A magyar királyok ünnepélyes formában kiadott /privilegiális/ okleveleikben rendszeresen kiteszik az annus regni-t, de csak a rendes évszámot jelző adat után, mintegy ellenőrzésül, majd később ceremónia kedvéért. Ez a szokás királyi iral~r:ban ogészen a XX, századig élt. — Azok a királyok, akik más országban is uralkodta, s ott más időpontban léptek trónra, egyszerre több uralkodási évszámot is ki tehettek, /Pl, Zsigmond feltünteti magyar királyi évei mellett, cseh királyi, római királyi, majd császári uralkodásának éveit is,/ Az' uralkodási