4. Történeti segédtudományi alapismeretek I. Összeáll. Borsa Iván. Bp. 1959. LOK 72 p.
Bevezető
IfciÍ!4UitíJaa|i*fa**í*y^Aw 'Vili 'il ailiMflíiA^ÉrtTáJtofiál Vtflj~í^ÍI!lÍ^W.*l Azokat a tudományágakat, amelyek a történeti kutatást elo-re-gitik, vagy a tör téne tkutatásának egy speciális /legtöbbször periférikus/ területét alkotják összefoglalóan történeti segédtudományok nak nevezik. Ez a kifejezés a nemzetközi terminológiában is általános elfogadott, pl, Historische Hilfsvvissenschaften, scienze ausiliaráe della storia stb. Ez az elnevezés több viszonylatban félreértésre adott és ad okot, A helyzettel nem ismerősök hajlandók a segédtudományokat alo*» csonyabb rendű éknek tekinte.'-.i és szükséges rossznak minősíteni, A legutolsó nemzetközi történészkongresszuson javaslat hangzott el, hogy a jövőben e tudományágak összefoglaló neve: történeti alaptudományok /Historische Grundwissenáchaften/ legyen. Hogy egy ilyen begyökerezett kifejezés megváltozzék, évtizedek kellenek. Egyenlőre nyugodtan alkalmazhatjuk a történeti segédtudományok kifejezést, ^ A történeti segédtudományok köre elég nagy, de nincs egységesen kialakult álláspont egyes tudományágak elbirálása tekintetében. Az oklevéltant /diplomatika/, az irástant /palaeographia/, kortant /chrpnologia/, forráskritikát, forráskiadást /archeographia/ mindenütt a történeti segédtudományok körébe tartozó tudományágaknak tekintik, A magyar tudományosság ugyancsak a történeti segédtudományok körébe sorolja a cimertant /heraldika /, pecséttant /sphragistica/, genealógiát és a történeti földrajzot is, amelyek egyes országokban mint a történettudomány önálló ágai "kinőttek' 3 a történeti segédtudományok köréből. Az egyes tudományágak elbirálása országonként és koronként változik is. Például ezelőtt 20 évvel a levéltártant az egyetemen mint a történeti segédtudományok egyikét adták elő. Ma már világviszonylatban elmondhatjuk, hogy a levé1tartan /archivistica/ önálló tudományággá lett. A jelen jegyzet feladata, hogy rövid - szinte vázlatos - áttekintést adjon az oklevéltan, irástan,, kortan, cimertan, pecséttan és genealógia alapelemeiről különösen szem előtt tartva azokat a rész leteket, amelyeknek ismerete a magyar levéltáros gyakorlatban elengedhetetlennek, tekinthető./Az irástan és a genealógia később kerül kibocsátásra/ A jegyzet összeállítása elsősorban a magyar szakirodalom alapján törpén. Az egyes tudományágaknál olvasható a felhasznált szakirodalom, melynek tanulmányozása a részletek iránt érdeklődőknek jó útbaigazítást ad.