4. Történeti segédtudományi alapismeretek I. Összeáll. Borsa Iván. Bp. 1959. LOK 72 p.
I. Oklevéltan (diplomatika)
- 13 ~ be utalte., s hat évi közös kezelés után most folyik azok fokozatos átvétele. /Az 1950, évi rendházfeloszlatások alkalmával-.sa feloszlatott rendházak hiteleshelyi és magánlevéltárai együtt kerültek állami levéltárak tulajdonába,/ A kiteleshelyek középkori működésére lásd Eckhart Ferenc: Die glaubwündige Orte Ungarns im Mittelaltc-r /MIöG I?l, Erganzungsland,/ Újkori működésükre: Papp László: A hiteleshelyek története és működése az újkorban. Budapest 195 6 , helyek Meg kell jegyezni, hogy az egyházi jog nem ismervén a hiteles-intézményét, az egyházi biróságok nem fogadták el hitelesnek a hiteleshelyek által kiállitott okleveleket. Az egyházi jog csak a közjegyzőket /publicus nótárius/ tekintette jogérvényes iratok kiállítására illetékesnek. A XIII., században feltűnnek a középkor további folyamán állantpbbi dóan szerpló oklevéladók is. A nádor /palatinus/ és alnádor, /vicepalatiams v. viceiudex palatini/ országbíró /iudex curíe regre/ és alországbiró, /viceiudex curie regié/, erdélyi vajda /vaivoda/ és alvajda /vicevaivoda/, szlavón és aorvát-dalnát bánok /banus/ és vicebánjaik, a megyei ispánok , /comesek/, majd a nemesi megyét képviselőén az ispán és a szolgabirák /iudex nobilium/, városok és kiváltságos területek egyre több oklevelet állítanak ki. Az okieveladás fokozatosan terebélyesedik. A nagyobb arányú működést kifejtő nádor, országbíró,.' erdélyi vajda, szlavón bán okleveleinek kiállításához saját familiárisaik közül kancelláriát szerveznek. E kancelláriák ólén a protonotárius áll, aki eleinte csak az oklevelek kiállítását irányítja, később azonban részt vesz a bíráskodásban, majd ura nevében Ítélkezik is, - A megyéknél és városoknál nótáriusok intézik az oklevéladás ügyét. Az egyes OKlevéladók első oklevelei még kezdetlegesebbek. Különösen szembetűnő ez a megyék esetében. Még a XIV,. században is sok megyei kiadvány kiállítás igen primitív, s a latin mondatszerkesztés <oly hibás, hogy az értelmet több esetben nem lehet belőle kihámozni, A középkor folyamán az ifct felsorolt oklevéladók hozzák létre a legtöbb oklevelet. Velük azonban természetcsen nem zárul le a hatóságiszemélyek és hatóságok köro. A városok ügyeiben ítélkező tárnokmester /magistor tavarnicorum regiorum/ más udvari méltóságok, kincstartók, birságbehajtók, kiküldött vagy választott' > birák stb. stb. szintén állítottak ki okleveleket, A XII. században már feltűnnek a püspöki oklevelek, melyek főleg az egyházi igazgatás, egyházi birtokok, egyházi bíráskodás o\