Levéltári szakmai továbbképző tanfolyam előadásai (1952)

5. Szedő Antal: Levéltár a tudomány szolgálatában

tudományos munkák elvégzésére fizetett alkotó szabadságot ad, a felettes minisztérium indokolt esetekben úgynevezett kutatónapokat engedélyez, mikor kutatómunkára fordíthat a dolgozó hetenként egy vagy két napot munkaidejéből. Persze ha a levéltár a történettudományt szolgálja és a marxista történetírás pártos, pártosnak kell lenni a levéltári munkának is. Voltak a levéltárban is káros, objektivista törekvések, melyek nem akarták a levéltári munkálatokat, hogy igy mondjam; :v rangsorolni. Pedig a levéltár is felépítmény, osak az alappal, a társadalmi és gazdasági viszonyokkal nem közvetlenül, hanem a történettudományon keresztül érintkezik. Ez azt jelenti, hogy a levéltáraknak szem előtt kell tartani a. történettudomány terveit és szempontjait és ezek ismeretében kell az elvégzendő levéltári munkálatok sorrendjét megállapítani. A levéltáros pártossága abban nyilvánul meg. hogy hogyan állapítja meg a levéltári munkálatok sorrendjét. Elsősorban olyan anyagot kell begyűjteni, rendezni, feltárni a történettudomány számára melyben gyanithatólag van olyan tárgykörre forrásanyag amilyen tárgykörre kutatás a történettudomány tervében szerepel. A végső oél természetesen az hogy minden anyag begyüjtve, rendezve, leltározva legyen, annál is inkább mivel sok esetben nehéz előre megmondani egy iratsorozat történeti értékét. De a pártosság megköveteli tőlünk, hogy a sorrend megállapításánál a történettudomány igényelt figyelembe vegyük. Igy pl. az Országos Levéltárban a Külügyminisztérium iratainál elsősorban a politikai osztály iratait rendeztük, mert ebben gyanítottuk a történettudomány szempontjából a legfontosabb adatokat. Ebben nem is csalódtunk, de mikor Bor került a többi osztályok anyagának rendezésére, a sajtó, a gazdaságpolitikai, a szociálpolitikai osztály iratai is fontos történeti forrásaiy agot adtak. A levéltárak a maguk anyagát vagy a kutatóban bocsátják a történészek rendelkezésére, vagy tudományos kutató intézeteknek, mint a Történettudományi Intézet, Munkásmozgalmi Intézet, hosszabb-rövidebb időre ki is kölcsönöznek iratsorozatokat. Ugy a kutatóban való használatnál, mint a kölcsönzésnél gondosan kell eljárni a LOK által kiadott szabályzat szerint, az iratokat lapszámokkal látjuk el, az Országos Levéltárban még mikrofilmre is felvesszük a kölcsönzésre kerülő iratokat. Modern papirra irt anyagnál, mely könnyebben rongálódik, ajánlatos a filmet használni ugy a kutatószolgálatban, mint a kölcsönzésnél. Persze ennek egyelőre akadálya a kevés leolvasó gép. 9 Különös gonddal kell a Magyar Munkásmozgalmi Intézetet a levéltárnak szolgálni. A Magyar Munkásmozgalmi Intézetnek megvan a maga speciális archívuma. Igy az is előfordulhat, hogy a Munkásmozgalmi Intézetnek nemcsak kikölcsönzünk, hanem végleg át is engedünk iratokat. Pl. a Rákosi per iratanyaga vagy a Peyer paktum nyilvánvalóan a Munkásmozgalmi Intézet archívumába való. A Rákosi per iratanyaga ereklye jellegénél fogva

? a Peyer paktum pedig a magyar munkásmozgalom történetében őt megillető gyászos jelentősége miatt. Ilyen esetben az átadott irat helyét feltüntetjük a segédkönyvekben /alapszámos rendszernél a felszerelő könyvben/, esetleg az átadott irat fotókópiáját az iratsorozat /fenti példánkban a Birósági Iratok, illetőleg a Miniszterelnökség IrataVmegfelelő helyén el• helyezzük. Bzzel a provenieneia elvének eleget teszünk, az iratsorozat vázát épségben hagyva. Lev.52-10.939. NE. Szedő; A levéltár a tud. szolg