Levéltári szakmai továbbképző tanfolyam előadásai (1952)
5. Szedő Antal: Levéltár a tudomány szolgálatában
Feladatom a levéltárról, mint a tudomány szolgálatában álló intézményről beszélni„ Arról kell tehát szólanom, hogy mi, levéltárosok hogyan látjuk ezt a kérdést, mely kétségtelenül legfontosabb a levéltárt illető elvi kérdések között! hogy a levéltár hogyan tudja szolgálni a történettudomány érdekeit,, Itt mindjárt ki kell jelentenem, hogy feladatomat ugy akarom megoldani, hogy egyúttal arról is beszélni akarok, hogy a levéltár milyen feladatokat tud megoldani a népgazdaság szolgálatában, hogyan elégiti ki a hozzá forduló dolgozók igényeit: általában a levéltár feladatáról, oéljáról. Századokon át a levéltár oélját kizárólag iratok megőrzésében íáttáko A privilégiumokon alapuló feudális korban az ezeket a privilégiumokat rögzítő jogbiztosi tó iratokat gondosan őrizték az érdekeltek, ugyancsak gondosan őrizték az oklevélkibocsátók a maguk registereit, esetleg a kiadott oklevelek másolatait, hogy a hatalmasan elharapódzott oklevélhamisitások ellen némi biztosítékot nyújtsanak. Az első magyar levéltári törvény, az 1723. évi XLV<, to 0 még az iratok megőrzésében látja a levéltér legfőbb értelmét* Természetesen ma is nagy súlyt helyezünk az iratok megőrzésére, sőt a szocialista levéltárügy fontosnak tartja az éberség szempontjait,, Nagyon meg kell valóban nézni, hogy kit engedünk a levéltárakba akármint dolgozót, akármint kutatót; az iratok tartalmát mindenkinek hivatalos titoknak kall tekinteni, melyről nem szabad feosegni; mielőtt bármit is publikálunk, gondosan kell mérlegelni, hogy mit és hogyan hozunk nyilvánosságra,, A XIX„ század elején megindult a történészek kutatómunkája a levéltárakban a romantika hatására a mult felé fordult az érdeklődés és ez az érdeklődés nemcsak őrzőhelyet, de forrásanyagot látott a levéltárban, mely már ebben az időben meglehetősen megduzzadt az abszolút királyság hivatalainak iratanyagával„ A polgári korban kezdődött tehát meg a levéltárakban a történettudomány szolgálata és maguk a polgári forradalmak sokat tettek a központi levéltárak fejlesztése érdekében,, Igy pl. a francia forradalom alkotmányozó nemzetgyűlése vetette meg az Archives Natlonales alapjait vagy nálunk az 1848-as forradalom következtében megszűnt feudális hivatalok /kamara f helytartótanács, kancellária/ iratanyagának a sorsa vetette fel az Országos Levéltár mai formájában való megalakulásának gondolatát és szükségességét o Azonban a polgári korban a kutatót éppen csak'beengedték a levéltárakba, munkáját meg nem könnyítették olyan értelembenj, ahogy azt tenni igyekszünk, bizonyos tárgykörökre vonatkozó történeti kutatások nem voltak kívánatosak /ilyenek elsősorban a különféle zendülések, munkásmozgalmak voltak/. Általában bálványozták a középkori okleveleket, mig az ujabbkor! ügyiratok csak a proletár szerepét játszották az oklevelek raellett 0 Az ügyiratok forrásértékének megbecsülése csak lassan nyert térto De kevés legujabbkori anyag került a levéltárakba még miniszteriális iratanyag is kevés volt pl 0 az Országos Levéltárban ? a levéltárak gyűjtőköre szűk volt és általában a levéltárosok nem mentek az anyag után„ a várakozás álláspontjára helyezkedtek,. Nagy hiányosság volt az 8 hogy a vállalati iratanyag sorsáról egyáltalában nem történt gondoskodás, ami a kapitalista LeVo 52-lo«,939 e NB 0 Szedő: A levéltár a tud. szolg.