Levéltári szakmai továbbképző tanfolyam előadásai (1952)

4. Bakács István: Levéltári rendezések

iratcsoportoknak tárgyi kielemzése s a tárgyi csoportoknak a megállapított tárgyi összefüggések alapján való átrendezése. Ez az eset ugyanis akkor áll elő, amikor nem szakértő iktatott s igy az iktatás nem előre meghatározott tervszerűséggel, hanem inkább az iktató egyéni hajlamai alapján történt, vagyis ha e hajlamokat ki is tudnánk értékelni, "rendszert" nem tudnánk sohasem felépíteni. Ezekután térhetünk rá fejtegetésünk második részére, annak vizsgálatára, hogy mi a rendezés feladata a jelzet nélküli, vagyis iktatáson, rendezésen keresztül nem ment iratoknak hozzáférhetővé tételénél. Amikor az előzőkben hangsúlyoztuk, hogy a rendezések, az iktatásoknál a tételek alá való besorolások mindig tárgyi csoportban történtek - mint pl. egyes minisztériumokban az egyes ügyosztályok évenkint meghatározott számkontingenst kaptak s ilyenkor, ha az ügyiraton nem is szerepel az ügyosztály száma, az iktató számból megállapíthatjuk, hogy az Irat melyik ügyosztályhoz tartozik - akkor ezt azért tettük, hogy rávilágítsunk; amiként az iktatás, a lajstromozás mindig a tárgyi öszszefüggések alapján történt, akként a nem iktatott, nem lajstromozott iratok rendezése osak a tárgyi összefüggések feltárása alapján lehetséges. A rendezésnek a feladata visszaállítani azokat az összefüggéseket, amelyek keretében maguk az iratok keletkeztek. Mert az irat keletkezése pillanatától kezdve meghatározott helyre; egy személy, egy osalád, egy hivatalszerv iratai közé s nem is általában, hanem speciálisan megfelelő helyre illeszkedik be. Hogy gyakorlatilag ez mit jelent, a következőkben pár szóval vázoljuk. Egy hivatalszervhez beérkező iratot iktatják, ez az irat tehát az iktatott iratok közt a meghatározott iktatószámú helyre illik, ha nem iktatják, akkor a "nem iktatott" iratok közé kerül. Egy XTII-XK. századi jobbágyfolyamodványt az uradalmak az úri, esetleg a tisztiszék elé terjesztik s ekkor az irat a megfelelő úriszéki vagy tisztiszéki jegyzőkönyv meghatározott sorszámú bejegyzésének mellékletét képezi, ha pedig nem tárgyaltak, akkor az illető községből beérkezett más, hasonló természetű folyamodványok közé helyezik, hiszen az uradalmi tisztviselők maguk is tudni akarták, kik *