Levéltári szakmai továbbképző tanfolyam előadásai (1952)

2. Fügedi Erik: A levéltári anyag védelme

lik, nem feltétlenül csak a levéltárban, a kutatót eremben, nem vagyunk kötve a kutatás szabályaihoz, a kérdéses okleveleket lakóhelyünkön nyugodtan használhatjuk* Nagy jelentősége van ennek akkor, ha bizonyos anyagot utólag meg egyszer meg kell néznünk. Ha-ez a levéltári anyag egy távoli városban, vagy külföldön található, különösen nehéz volt utólag olyan kétségeket tisztázni, amelyek^bennünk a saját másolatunkicai szemben felmerültek. A következő előny éppen az, hogy helyettesiti a másolást, amely sokkal drágább, mint a mikrofilmezés költsége és kevésbbé megbízható, vagy ha összeolvastatjuk a másolt eredetivel, akkor még több költséget és időt emészt fel. Végül még egy előnyre kell rámutatnunk! egyes elhalványult részek olvasását a film megkönnyíti, a felvételen élesebben láthatók az elhalványult részek. De mik a hátrányai az eljárásnak? Először: nem le olvasható bárhol, mert mindig leolvasó készülék kell hozzá és ez jelenleg még olyan anyagi feltótelekhez van kötve, amit magános kutató nem engedhet meg magának. A film tehát nem bárhol, hanem csak olyan intézmény keretén belül olvasható, amelynek leolvasó gépe van. Másik hátrány: az olvasás maga igen fárasztó müvelet. Elég komplikált világítási effektusok mellett jön létre az olvasható votités ée még a zöld vetitő-üveg^használata se csökkenti lényegesen az olvasásnak szemet fárasztó voltát. A következő nehézség: Két azonos darab összehasonlítása lehetetlen, csak ha két leolvasó gép áll rendelkezésre, Ha a két példány egy filmen van, akkor állandóan forgatni kell az összehasonlításhoz. Ugyancsak szükséges, hogy a filmezett anyag rendezett legyen, mert ha rendezetlen anyagot vesznek fel, akkor ez a filmkockák sorrendjében tökéletes káoszt tár a kutató elé, holott a rendezetlen aktákban könnyen eligazodik. Jal kell tehát vetnünk a hátrányok ismeretébe*! a kérdést, hogy melyek azok az előnyök, amelyek mégis szükségessé teszik a-levéltárakban a tömeges fényképezést és az okiratoknak ilyen módon való megőrzését? Mindenekelőtt szükséges a tömeges fényképezés, ha az anyagok nehezen hozzáférhetőek. Ez jelenthet igen távolfekvő városokat, amelyekben az anyagnak csak egy kis része volna a mi szempontunkból érdekes, Jelentheti azonban azt, hogy pl. a bécsi levéltárban lévő, és magvar szempontból nagyértekü forrásanyagot itt a mikrofilm segítségével bocsássuk a kutatók rendelkezésére. Ugyancsak ajánlatos lesz fényképezni minden fontos anyagot,-Ez alatt értendő az, hogy ha egy anyag akár valami tüzeset vagy más okból elpusztul, akkor a mikrofilm mindig sokkal hűbb képét adja az eredetinek, mint bármelyik nyomtatott szöveg vagy másolat. Éppen ezért minden levéltár lehetőség szerint a legértékesebb darabjait, amelyekre a legtöbb gondot akarja fordítani, igyekezzék mikrofilmre vett másolatban megőrizni, hogy az eredetinek bármilyen módon történő pusztulásával ezt az anyagot filmen tudja a kutató rendelkezésére bocsátani. Végül Jelentősége van a mikrofilmnek olyan anyagok szempontjából is, melyek kényes természetűek. Pl. bizonyos középkori oklevelekre gondolok, amelyeknek pecsétje előbb-utóbb tönkre fog menni a hasznalattól. Az ilyon okleveleket fényképmásolatban /nagyításban/, do nem-filmen kell a kutatónak rendelkezésére bocsátani. Magának az