Levéltári szakmai továbbképző tanfolyam előadásai (1952)

2. Fügedi Erik: A levéltári anyag védelme

\ « A szállításnak könnyebb része az utolsó fázis, amikor a beérkezett anyagot saját raktárainkba kell vinni. ^Ha ^egyes levéltáraknál ós sajnos ennél az épületnél is, a tervező mérnökök el is feledkeztek arról, hogy megfelelő gópkocslbéállóról gondoskodjanak, ahonnan az anyag a lifthez beszállítható, még akkor is könnyebb a dolgunk. A külső tényezők itt kevesebb szerepet játszanak. Tudjuk, hogy mekkora munkaerőre van szükség, milyen munkát kell elvégeznünk ahhoz, hogy az anyag a tehergépkocsiról megfelelő helyére jusson. Az anyag tehát beérkezik a raktárba. Itt kezdődik az anyag védelmének a második nagy csoportja, a raljt&rogág kérdése. Mindenekelőtt magának az épületnek kérdését kell szeroigyre vennünk. Magyarországon az OrszágOB leveliaron kivül igen kevés olyan épület, va^y épület-szárny van, amely eredetileg is levéltári célokra épült, általában más régi épületekben vannak a levéltárak. Ez a régi épület lehet műemlék, lehet nagyon szép, de általában levéltári célokra kevéssé alkalmas, Kevéssé alkalmas, mert nincs meg födémének a megfelelő teherbírása. A levéltári anyag hihetetlenül nehéz. Nálunk általában egy m

2-re 8 q suly nehezedik, ami az épületek átlagos teherbírásával szemben majdnem a négyszeres teherbírás követelményével lép fel. A régi épületek általában' nem épültek ekkora teherbírásra, - hacsak nem bolthajtásosak - aminek következménye az, hogy alá kell ducolniaz épület födémét. Az aláducolás sztatikái számítás szerint történik, nem a levéltáros tetszése szerint. A dúcok miatt a közlekedés válik nehézkessé, raktári kocsival sokszor lehetetlenné", nem alakulhatnak ugy az utcák, ahogy a levéltáros szeretné. Ugyanez a probléma a-világítás terén, A régi, világítás általában használhatatlan,' a mesterséges fényt oda tudjuk vezetni, ahová akarjuk, A természetes fénnyel más a helyzet. Az ablakokat nem a levéltár szempontjai szerint- építették, a fény ráesik alfáira ós nem esik be az utcákba, hanem a raktárfalak oldalalt világítja meg. Nem közömbös a levéltári raktár szempont jából a terem magassága sem. Vannak vidéki levéltáraink, amelyek raktárai 6 méter belső magassággal rendelkeznek, s ez már az anyag kezelése terén is nehézséget jelent. Természetesen egészen más a helyzet, ha egy épület levéltári célokra épült. Eredetileg az ilyen épületeket csupa kis teremből tervezték meg. Egymástól vasajtóvaJ. elzárt, kis boltíves termeket építettek, így vélték legjobban védhetőnek az anyagot a tűzveszéllyel szemben, mert az esetleg kitörő tüzet egy-egy kis teremre lehetett lokalizálni, A mult század elején vagy a 18, század végén Sátoraljaújhelyen felépített megyeházán a levéltár"ilyen kis kabinetsystem szerint épült. A kis termek négy fala mentén helyezték el a fiókos szekrényeket s az anyagot, keskeny fraktur-csomókba kötve, a szekrény fiókokban tartották. Ennek a régi rendszernek nyomát láthatjuk azokon a levéltári jelzeteken, amelyek a levéltári anyagot szek-