Levéltári szakmai továbbképző tanfolyam előadásai (1952)
1. Wellmann Imre: A levéltár lényege, rendeltetése, feladatai
juk. k könyviárban sorakozó könyvök között nincs semmi belső kapcsolat, senoi szerves összefüggés; csak a könyvtári eegédeszközöktszerzeményi napló, leltár, katalógus, stb. füsik laza szálakkal egymáshoz valamennyit. Ami az elhelyezést 11 le ti,a levéltári gyűjteményeknél is hasonló a helyzet; ezzel szemben a valóban rendben tartott szerves levéltártestekben minden egyes iratnak meg van a maga kizárólagos,«~ gyedül helytálló helye, ahonnan a rend megbontása nélkül máshová nem helyezhető. jye végül is miből áll az a szerves rend, mely a levéltár fogalmához hozzátartozik, az a természetes összefüggés, melynek fenntartását il íetőleg helyreállítását annyira szivén viseli a jó levéltáros? Az irattári, levéltári rend sorsa együtt haladt a levéltárak kialakulás ával és fejlődésével. Klső levéltáraink gyökerei a XU-OCIII. század fordulójáig nyúlnak vissza, amikor a termelőerők növekedése, a földművelés uralkodóvá* válása »yoaán félnomád pásztortársadalmunk lassankint felbomlott s paraszti munkán épülő feudális társadalomszervezetaek adott helyet,Az ősi vérségi, nemzetségi kötélékek szétszakadása véget vetett a jogviszonyok, társadalmi kapcsolatok patriarchális,é1őszóval való szabályozásának; a földbirtok mobilizálódott, a bontakozó városi élet, kezdetleges árutermelés nyomában uj és uj gazdasági kapcsolatok keletkeztek. Mindez egyre jobban kifejlesztette a társadalom igényét a jogok rögzítésének, bizonyításénak, intézményes biztosítására, A tanukkal, élőszóval való bizonyitáe hovatovább nem mutatkozott elegendőnek: a pecsét s rajta keresztül a pecsétes oklevél bizonyitó ereje került egyre jobban előtérbe. így lendül neki a XII. század végétől fogva a magyar Írásbeliség, mely addig idegenből átplántált, gyökértelen Üvegházi növény volt csupán. Az uj írásbeliség azonban már a társadalom szükségleteiből fakad, s ezt felismerve, a feudális rend fő hatalmassága: az egyház tartja kefében az Írásbeliség monopóliumát. Elsősorban a köztiszteletnek örv-onaő egyházi testületek; káptalanok, konventek azok, melyek ÓJ ' alar.osan ismert, hiteles pecsét birtokában közhitelű írásbeli tevékenységet fejtenek ki, Ezek a hiteles helyek, a magyar írásbeliség jellegzetes intézményei nemcsak a királyi rendeleteket s a nagybirák parancsait hajtják végre, hanem rendszeresen tanúságot tesznek magánfeleknek előttük tett bevallásairól, jogügyleteiről, ezekről oklevelet állítanak ki s magánfelek okleveleit is elfogadják megőrzésre, így alakulnak ki az első szervezett, szabályszerűen működő levéltárak a magyar fejlődésben: a hiteleshelyi levéltár rendszeresen megőrzi a birtokában maradó iratokat, szükség esetén előkeresi azokat, s a könnyebb megtalálás érdekében központi másolati könyvet, regestrumot is vezet. A többi egyházi levéltárak kialakulása sokkal vontatottabb a magyar irásbeliségnek ebben az első, XV. század végéig terjedő korszakában; még a vármegyei levéltárnak is csak csirái láthatók kialakult megyeszékhely hiányában. Ellenben a királyi levéltár már határozott fejlődésnek indul a XIII. századtól fogva: a királyi család magántermészetű iratai ugyan még vegyülnek a királyi kancellárián kelt s oda beérkező országos érdekű iratokkal, de az Anjou-korban meginduló királyi könyve : már az irattermeiée és asgőrzér, nagyobb rendszerességére mutatnak. Ugyancsak jelentós tényező a au^yar levéltárügy fejlődésében
