9. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. I-II. Bp. 2002. MOL 472 p.
I. Irattani ismeretek - 8. Modern iratkezelés és irattározás
történeti érdekek összehangolására. Az utasításban újszerű az a rendelkezés is, mely szerint a községeknél előforduló iratokat megőrzésre a járási tanácsoknak kellett - megfelelő jegyzék kíséretében - átadni. 1964. január l-jén lépett hatályba a tanácsi szervek ügyiratkezeléséről szóló 1028/1963.(XII.17.) Korm. sz. határozat végrehajtására kiadott 5/1963. (TK 78.) KE sz. utasítás, melynek mellékleteként közölt iratkezelési szabályzat lényegét és szerkezetét tekintve megegyezett a mintaszabályzat rendelkezéseivel. Mivel a tanácsok többsége - feltételezhetően - nem készítette el saját szabályzatát a minta-szabályzat alapján, ezért látták szükségesnek a kormányzati szervek, hogy erről központilag rendelkezzenek. A II. számú melléklet külön szabályozta a községi tanácsok iratkezelését, amely kötelezően előírta a községeknél a központi iratkezelést, és az iratoknak egy iktatókönyvben, ágazati osztottság nélküli kezelését. Az iratkezelés egyéb mozzanataiban nem található más eltérés. (Szűcs László) 8. MODERN IRATKEZELÉS ÉS IRATTÁROZÁS Az 1969. évi 27. tvr. előírásai A kiadás idején korszerűnek számító 1967. évi 27. tvr. és a végrehajtása ügyében kiadott 30/1969.(IX.2.) sz. kormányrendelet döntő változást hozott az iratkezelés történetében, és azt a következő 25 évre meghatározta. Sőt, előírásainak egy része még ma is érvényes. A két rendelkezés meghatározta az iratkezelésben leggyakrabban használt fogalmakat, a következő módon: Irat: minden olyan szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz és hangjegy, amely valamely szerv működésével, illetőleg személy tevékenységével kapcsolatban, bármely anyagon, alakban, bármely eszköz felhasználásával keletkezett. Nem minősül azonban iratnak a megjelentetés szándékával készült könyvjellegű kézirat. (Vö. I. 2. fejezetben leírtakkal!) Levéltári anyag: a gazdasági, társadalmi, politikai, jogi, honvédelmi, tudományos, műszaki, művelődési vagy egyéb szempontból jelentős történeti értékű irat, illetve a fenti tartalmat hordozó bármely eljárással készült kép- és hangfelvétel.