9. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. I-II. Bp. 2002. MOL 472 p.
III. Levéltári ismeretek - 8. A levéltári anyag segédletei és nyilvántartásai
zó adat. Röviden a lajstromozás megkezdését a levéltárosok és a kutatók szempontjainak egyeztetése után kialakított pontos munkautasítás készítése előzi meg. Lap formátumú lajstrom készítése esetén szükséges és indokolt, ha legalább két példányban készül. Az egyik példány az iratok rendjében marad, a másik - az anyag jellegétől függően - mutató célját szolgálja. Térképek esetén általában több sorozatot készítettek, így helynévmutató, szerzői, időrendi mutató is kialakítható. A középkori oklevelekről az Országos Levéltárban a számrendi sorozat mellett (ez az anyag eredeti rendje) időrendi, kiadói és tárgymeghatározás nélküli, ún. lajstromlap is készül. Regeszta A darabszintü levéltári segédletek harmadik típusát a regeszták képezik. A regeszta az egyes iratokról készülő analitikus módszerű tájékoztató segédlet. Lehet ív formájú, de általában karton rendszerű. Tartalmazza mindazokat az adatokat, amelyeket a lajstromnál felsoroltunk azzal a különbséggel, hogy tárgy helyett a tartalmat kell megadni. További adatok: minden előforduló személynév, helynév, tárgy (műtárgy) felsorolása. Előfordul olyan mennyiségű névanyag, mely kritikussá teheti a regeszta készítését. Általában a regesztázási munkautasításban rögzítik, hogy mennyi a maximálisan felsorolandó név. A tárgy meghatározása a regesztánál elmaradhat, bár legtöbb regesztázási utasítás mégis szerepelteti ezt a rovatot. Előnye, hogy meggyorsítja a kutatásnál a nem szükséges iratok kiszűrését. Az irattani jelleg meghatározása a regesztánál lényegesen bővebb mint a jegyzéknél vagy lajstromnál. A megadandó adatokat a munkautasításban kell szerepeltetni, mert a regesztázandó irat jellege határozza meg az itt felsorolásra kerülő információkat. Néhány a jelleg meghatározásánál számba jöhető irattani jegy: az irat anyaga (papír, hártya), az irat alakja (kötet, füzet, ív, lap, tekercs stb.), az írószer (tinta, írógép, nyomtatás, kőnyomat stb.), az irat mérete, az irat nyelve, az iraton szereplő ügyviteli, levéltári feljegyzések (kancelláriai feljegyzés, ellenjegyzés, iratmellékleti jelzés, régi jelzet stb.). Például a MOL Q szekció Mohács előtti gyűjtemény két regesztája:
