9. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. I-II. Bp. 2002. MOL 472 p.

III. Levéltári ismeretek - 7. A levéltári selejtezés

Az irat tartalmára. Nem selejtezhetők a fontos történelmi eseményekre, vagy történelmi személyiségekre vonatkozó iratok; a magyar társadalom állapotára (összetételére, rétegeződésére, közegészségügyére, közoktatásügyére, közművelődésügyére, közbiztonságára, erkölcsi helyzetére, életkörülményeire), a társadalom mozgására (politikai, társadalmi, nemzetiségi szervezetekre, mozgalmakra, választásokra, népszavazásokra), a külföldön élő magyarok helyzetére vonatkozó feljegyzések, tájékoztatások, javaslatok, programok; a törvényhozás, a kormányzat, a bíráskodás, a nemzetbiztonság, a nemzetközi kapcsolatok, a gazdasági élet alapvető dokumentumai; a tudományos, művészeti, műszaki leírások és dokumentációk; a gyártási és gyári tervek iratai. Az iratokat létrehozó szerv jellegére, fontosságára. Általában más elbírálás alá esik azoknak a fondképzőknek az iratanyaga, amely fondképzők valamely területen a fő feladatok megoldását lényegesen befolyásolják, mint azoké, amelyek csak kisebb mértékben járultak ehhez hozzá. Az előbbi fondokból csak viszonylag kevesebb, az utóbbiakból általában viszonylag több irat selejtezhető ki. Központi hatóság, szerv fondjában elsősorban a szabályalkotó tevékenységével kapcsolatos iratokat, ezek előkészítésére vonatkozó tárgyalások iratait kell megőrizni. Középszintű szerv iratanyagából főképp azoknak az ügyköröknek az iratait kell megőrizni, amely ügykörökben a szervnek nem csupán a felsőbb és alsóbb hatóságok közötti közvetítő szerepe volt, de magát a döntést is magukban foglalták. Alsóbb hatóságok fondjaiban az egyedi ügyek annyiban lehetnek fontosak, amelyekben a szerv maga intézkedett. Ezeknek az ügyeknek az iratai ugyanis máshol sehol nem fordulnak elő. Az iratanyag korára, mivel a régebbi korok megmaradt iratanyagában több az olyan adat, amely csak ott található meg, míg az újabbkori iratokban foglalt adatok általában több helyen is fellelhetők. Éppen ezért az 1867-ben és az ezt megelőzően keletkezett iratanyagban általában nem végzünk selejtezést. A fentebb említett, 1945 utáni selejtezéssel kapcsolatos jogszabályok nem selejtezhetőnek nyilvánították az 1919-ben, az 1944-1945-ben keletkezett iratokat teljes egészükben és ebbe a kategóriába sorolandók az 1956-ban keletkezett iratok is. Az adott fondképző keletkezésére, működésének szabályozására, feladatkörére vonatkozó iratokat általában nem selejtezzük ki, mivel a szerv történetét elsősorban a saját fondja dokumentálja. Az iratban foglalt adatok mennyiségére. Az irat értékét növeli, ha sűrítetten tartalmaz adatokat. Ezért értékesek általában pl. a statisztikai kimutatások, a nagyobb időszakra kitérje-