9. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. I-II. Bp. 2002. MOL 472 p.

III. Levéltári ismeretek - 2. A levéltárügy 1945-től 1995-ig

A szaklevéltár illetékes a művelődésügyi miniszter által a levéltárfenntartó meghallgatása után kijelölt szervek levéltári anyagának átvételére. A szaklevéltár gyűjtötte a szakterület azon jelentős személyiségének levéltári anyagát, valamint a szakterületre vonatkozó történeti értékű iratokat, kép- és hangfelvételeket, amelyeket a művelődésügyi miniszter gyűjtőkörébe utalt. A tvr. rendkívül széleskörű hatályát már az 1972. évi 19. sz. tvr.-rel szűkítették. Ezen rendelet módosította az 1969. évi 27. tvr.-t, és lehetővé tette, hogy a Minisztertanács által meghatározott társadalmi szervezetek levéltári anyagaik átvételére, kezelésére és őrzésére országos és területi levéltárakat, archívumokat tartsanak fenn. Ezen tvr. tette lehetővé pl. az MSZMP archívumok kiépítését, kivonva azokat a művelődésügyi miniszter szakmai felügyelete alól. A történeti értékű iratok védelme érdekében ugyanakkor születtek egyéb, kiegészítő rendelkezések is. A 16/1970. (XI.29.) MM miniszteri rendelet a magánszemélyeket, állami és társadalmi szerveket, szövetkezetet arra kötelezte, hogy minden birtokukban lévő, történeti értékű iratot, számbavétel és nyilvántartás céljából jelentsenek be a Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Igazgatóságának. Ugyané rendelet intézkedett a személyi tulajdonban lévő levéltári anyag védetté nyilvánításáról is. A 122/1973. (MK 10.) MM utasítás szabályozta a nem levéltári szervek (főleg könyvtárak és múzeumok) iratgyűjtő tevékenységét, és a birtokukban lévő levéltári iratanyag kezelésének módját. Az új levéltári szervezetben fontos szerepet játszó UMKL 1970. június l-jén kezdte meg működését, feladatkörét a művelődésügyi miniszter 186/1969. (MK 24.) MM utasítása határozta meg. Illetékességi és gyűjtőkörét a 101/1975. (MK 3.) MM utasítás konkretizálta, majd elkészült szervjegyzéke, amely 741 fővárosi székhelyű szervet sorolt illetékességi körébe. A vidéki nagyvállalatok közül 1981-ben 54 iratanyagát, illetve felügyeletét vette át. A tanácsosított levéltárak illetékessége - szemben a régi törvényhatósági levéltárakkal a területükön működő, nem tanácsi szervek iratkezelésének ellenőrzésére és iratainak begyűjtésére is kiterjedt. A fővárosban és valamennyi megyeszékhelyen működtek ilyen intézmények, Győr-Sopron megye területén kettő is: Győrben és Sopronban. A raktározási gondokon segítendő, a tanácsi levéltárak fióklevéltárakat hoztak létre, ahol egy-egy terület (rendszerint egyes járások) iratait őrizték, feldolgozták és a kutatók rendelkezésére bocsátották. Ilyen fióklevéltárak alakultak pl. Kőszegen, Vácott, Nagykőrösön, Szentesen, Csongrádon, Hódmezővásárhelyen, Makón, Békésen.