9. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. I-II. Bp. 2002. MOL 472 p.

III. Levéltári ismeretek - 1. A levéltárak kialakulása és története 1945-ig

vásárhelyen az 1824-ben befejezett rendezéskor az alábbi egységeket alakították ki: oklevelek (-1637-ig), közigazgatási iratok (1637-1824), peres iratok (1785-1824), birtokokra vonatkozó valamint adózási iratok (mindkettő 1824-ig). A 19. század elején egyre több mezővárosban alkalmaztak önálló levéltárost is: 1834-től Szentesen, 1837-től Kecskeméten, 1844-től Szombathelyen, 1846-tól Baján, 1848-tól Kiskunfélegyházán. Az 1848-1849-es években keletkezett iratokat néhány város levéltárában külön kezelték, és a megyéknél eredményesebb volt az 1850-es években az iratkezelési reformok bevezetése is. 1871 után megalakultak a törvényhatóságok a szabad királyi és az e jogokkal felruházott egyéb városokban is: az elkészült szervezési szabályrendeletekben a levéltári feladatok ellátása is szerepelt. Az 1871. évi községi törvény szerint a rendezett tanácsú városok is kötelesek voltak levéltárost alkalmazni. 1873-ban Pest, Buda, Óbuda egyesült, ami a három levéltár elvi összevonását jelentette. A 19. század második felében néhány városi levéltárban igen kiváló szakember dolgozott, akik nemcsak rendezték a rájuk bízott iratokat, hanem sokat tettek feldolgozásuk, megismertetésük terén is (pl. Szegeden Reizner János, Pesten Schmall Lajos, Kassán Kemény Lajos, a 20. századból pedig a fővárosi Gárdonyi Albertet, a soproni Házi Jenőt, a pozsonyi Kovács Ferencet említhetjük). Az 1883. évi I. tc. képesítési előírásai vonatkoztak a törvényhatósági jogú városok levéltárosaira is, de a rendezett tanácsú városoknál nem volt ilyen előírás. 1901-ben a fővárosi levéltárat sikerült fizikailag is egyesíteni. A 710/1901. számú közgyűlési határozattal a levéltár - elválasztva az irattártól - önálló szakhivatal lett. Feladatait a közgyűlés a következőkben határozta meg: 1. átveszi a 15 évnél régebbi iratokat, 2. a történeti iratokat felkutatja, a nem történetiekre selejtezési javaslatot készít, 3. az eredeti okmányokat, a titkos levéltárat az ügyviteli iratoktól elkülönítve, biztonságosan őrzi, 4. átveszi a szabályrendeleteket, anyakönyvi másodpéldányokat. Bár a Vármegyei Ügyviteli Szabályzat a városokra nem vonatkozott, a törvényhatósági jogú városokban a levéltári gyűjtőkört ennek szellemében alakították ki. így a város saját iratain kívül e levéltárakba tartoztak az országgyűlési képviselőválasztási jegyzékek, úthálózati