9. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. I-II. Bp. 2002. MOL 472 p.

III. Levéltári ismeretek - 1. A levéltárak kialakulása és története 1945-ig

III. LEVÉLTÁRI ISMERETEK Levéltártörténet 1. A LEVÉLTÁRAK KIALAKULÁSA ÉS TÖRTÉNETE 1945-IG A középkori királyi levéltár Az okleveles anyagban a királyi levéltár első említésével a 12. században találkozunk. Alkalmanként a következő évszázadban is előfordul, de ritkán. Gyakrabban csak a 14. században szólnak róla az Anjou házbeli uralkodók Károly Róbert és Nagy Lajos idején. Ekkor a királyi tárház, a „domus tavernicalis" volt a levéltár helye, ahol nemcsak az uralkodó és az ország számára fontos iratokat őrizték, hanem az uralkodók kincseit is. A tárház őreit conservatoroknak hívták, akik a tárnokmester, később pedig a kincstartó főhatósága alá tartoztak. A Mohács előtti királyi levéltár nem maradt fenn. Iratanyaga szétszóródott és részben megsemmisült. Egy részét még Hunyadi Mátyás fia, Corvin János vette magához, majd annak özvegye külföldre vitte. Másik részét II. Lajos özvegye, Mária királynő, amikor 1526-ban Budáról menekült, hajóra rakatta, hogy Pozsonyba, majd onnan Bécsbe szállítsa. Az iratok egy részét szállító hajó azonban Esztergomnál vagy Komáromnál a Dunába süllyedt. További részei Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János emberei kezére kerültek, és részben Bécsbe jutottak, részben nyomuk veszett. Vannak adatok arra is, hogy a királyi levéltár egy része még a török uralom idején Budán volt, és csak az 1686. évi ostrom idején pusztult el. A magyar királyi levéltár, illetve az ország levéltárának sorsát Mohács után az határozta meg, hogy a magyar trónra idegen uralkodók, a Habsburgok kerültek, akiknek Házi, Udvari és Állami Levéltára Bécsben alakult ki. A Habsburgok bécsi levéltárában nagyon sok, kiemelkedően fontos magyarországi vonatkozású és tárgyú irat halmozódott fel, tekintettel arra, hogy az ügyeket legfőbb szinten Bécsben intézték. Az országos levéltár történeti gyökerei ettől kezdve nem az uralkodói levéltárhoz, hanem az ország első tisztségéhez, a nádori méltósághoz, valamint az országgyűléshez kapcsolódtak. A magyar rendek az idegen uralkodói hatalommal szemben szükségesnek tartották, hogy az ország jogait biztosító iratokkal törődjenek, annál is inkább, mert ezek az iratok elsősorban a rendi kiváltságokat biztosították. Ezért a mindenkori nádor őrizetére bízták a fontosabb dokumentumokat, békekötésekkel, fegyverszünettel és más nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos, nemkülönben az ország belső ügyeire vonatkozó egyes jelentősebb iratokat, ré-