9. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. I-II. Bp. 2002. MOL 472 p.

II. Kormányzattörténet - 10. Az államigazgatási eljárás szabályai

c) A végrehajtási eljárás Az eljárás harmadik szakaszának célja: a jogi aktus realizálása. Az ügyben érintett állampolgárok önkéntes jogkövetése esetén az eljárásnak erre a szakaszára már nem kerül sor. A törvény szerint alapvetően két feltétele van annak, hogy a határozat végrehajtható legyen: - a határozat jogerőre emelkedett, - a teljesítési határidő vagy határnap letelt. Jogerős az az első fokú határozat, amely ellen a törvényes határidőn belül nem fellebbeztek, a fellebbezésről lemondtak vagy azt törvény kizárja. Másodfokú határozat a közléssel válik jogerőssé. A végrehajtás elrendelése és foganatosítása A végrehajtási eljárás a határozat végrehajtásának elrendelésével kezdődik. Erre az első fokon eljárt közigazgatási szerv jogosult. A végrehajtás foganatosítása pedig az eljárásnak az a szakasza, amikor az érdemi jogerős határozatban megfogalmazott kötelezést a hatóság ténylegesen elvégzi/elvégezteti. Pénzösszeg behajtása: a végrehajtást foganatosító szerv felhívja a pénzösszeg megfizetésére kötelezett magánszemély munkáltatóját vagy más juttatás folyósítóját, hogy a munkabéréből vagy más járandóságából fizesse ki a jogosultat. Ha a közvetlen letiltásra nincs lehetőség vagy aránytalanul hosszú idő alatt teljesítené a kötelezett, ekkor a munkabére mellett más vagyontárgyait is a végrehajtás alá lehet vonni. Kötelezett jogi személynél a pénzbeli kötelezettséget a hitelintézetnél vezetett bankszámlájáról azonnali beszedési megbízással lehet érvényesíteni. Meghatározott cselekmény elvégzésére (pl. lakást kiüríteni, ingatlant birtokba adni), meghatározott magatartásra irányuló végrehajtás (pl. gyermekláthatás biztosítása) esetén az az első fokú államigazgatási szerv foganatosítja, amely illetékességi területén a kötelezett lakása, székhelye (ipargyakorlás esetén) vagy az ingatlan van. A határozatban megfogalmazott cselekmény végrehajtását az az államigazgatási szerv kényszeríti ki (foganatosítja) tehát, amely a kötelezettel a legközvetlenebb kapcsolatban van. A törvény a cselekmény végrehajtására négyféle módot határoz meg: - a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégezteti vagy erre a kedvezményezettet feljogosítja (pl. épületbontási kötelezettség); - a jogosult kérésére a kötelezettet a szolgáltatás pénzbeni megfizetésére kötelezheti;