9. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. I-II. Bp. 2002. MOL 472 p.

II. Kormányzattörténet - 10. Az államigazgatási eljárás szabályai

Az eljárás alanyai: Az egyik jogalany az ügyfél: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek/aminek az ügyhöz jogilag releváns köze van, vagyis a jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét az ügy érinti. (Ezt nevezzük a törvény személyi hatályának) Az államigazgatási jogviszonynak a másik alanya az államigazgatási szerv, mely hatáskörébe tartozó ügyekben, illetékességi területén köteles eljárni, és az eljárási határidőn belül köteles érdemben dönteni. Ezt nevezzük eljárási kényszernek. Hatáskör: Hogy mely szervek foglalkoznak közigazgatási hatósági ügyekkel, illetve az államigazgatási szervek között milyen munkamegosztás van, azt a hatásköri szabályok állapítják meg. Ez a munkamegosztás lehet ágazati (egészségügy, szociális ellátás, oktatás stb) és szintenkénti (központi, területi (megyei), helyi szervek). A hatásköri mindig jogszabály határozza meg, s egyúttal azt a szervet is, amely adott ügyben elsőfokon eljár. A hatáskörök kialakításánál a jogalkotó figyelembe veszi azt, hogy a döntéshez milyen speciális ismeretekre van szükség, és milyen gyakori az ügytípus előfordulása. A kis számban jelentkező speciális ügyek elintésében a központi államigazgatási szervek rendelkeznek hatáskörrel (pl. külföldi diploma honosítása), a különleges szakismeretet igénylő ügyekhez a területi államigazgatási szervek kapnak hatáskört (pl. műemlékvédelem), míg azokat a feladatokat, amelyek összefüggnek a lakosság mindennapi életével, a helyi szervekhez kell telepíteni. Illetékesség: A leírtak szerint kialakított munkamegosztásban, az azonos típusú (hatáskörű) szervek közül meg kell határozni azt az egyet, amely a konkrét ügyben dönt. Erre szolgál az illetékesség intézménye. Az illetékesség az a közigazgatási vagy egyéb terület, ahol az államigazgatási szerv hatáskörét gyakorolja. A törvény három általános illetékességi okot sorol fel: - lakó- vagy tartózkodási hely, - a tevékenység gyakorlásának helye (pl. ipar gyakorlására telephely), - ingatlan fekvése (nyaraló). Hatásköri (vagy illetékességi) összeütközésről akkor beszélhetünk, ha ugyanabban az ügyben: