9. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. I-II. Bp. 2002. MOL 472 p.
II. Kormányzattörténet - 9. Jogi ismeretek a levéltári anyag tanulmányozásához
iránymutatásait, a Legfelsőbb Bíróság irányelveit és elvi döntéseit, valamint a személyi kérdésekben hozott döntéseket tartalmazza, ideértve a köztársasági elnök és a Kormány által adományozott kitüntetéseket is. A Magyar Közlönyt a Miniszterelnöki Hivatal szerkeszti. - A Határozatok Tára hivatalos lap, a Kormánynak azokat a határozatait közli, amelyeknek a Határozatok Tárában való közzétételét a Kormány elrendelte. A minisztériumok az utasítások és jogi iránymutatások közzététele céljából hivatalos lapot adhatnak ki (tárcalap) (pl. Pénzügyi Közlöny, Belügyi Közlöny). A hivatalos gyűjtemények a Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteménye (évenként jelenik meg), a Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (ötévenként kerül kiadásra). A jogszabály megjelölése utal a jogszabály kötelező erejére, és segítséget nyújt a jogalkalmazó szervek és mások számára annak megkeresésére. A jelölésből ki kell tűnnie a jogalkotó szerv megnevezésének, neve rövidítésének, ajogi norma formájának, a kihirdetés idejének, a jogszabály számának, megnevezésének és címének. A törvényt a kihirdetés évével és római számmal kell jelölni (pl. 1995. évi LXVI. tv. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről), a kormányrendeletet folyó arab sorszámmal, törve a kihirdetés évével, zárójelben feltüntetve a kihirdetés dátumát, a zárójel után pedig a „Korm." rövidítést (pl. 40/1998. (III. 6.) Korm. r. A minisztériumok és az országos hatáskörű államigazgatási szervek iratkezelési mintaszabályzatáról). A miniszteri rendelet megjelölése a kormányrendelethez hasonló módon történik, de itt a minisztérium hivatalos rövidítésére kell utalni (pl. 10/2002. (IV. 13.) NKÖM r. A közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak tevékenységével összefüggő szakmai követelményekről). A ma még hatályban lévő, de tovább már nem alkotható jogszabályok közül a törvényerejű rendeleteket a kihirdetésük évével és arab sorszámmal, az államtitkári rendelkezéseket pedig a miniszteri rendelethez hasonló módon jelölték. A jogágak A jog, mint láttuk, nem egyszerűen csak magatartási szabály, hanem azoknak a rendszere. E szabályok logikus rendben épülnek fel, és függnek össze egymással, vagyis rendszert, jogrendszert alkotnak. A jogrendszer annak megfelelően, hogy az adott jog mely magatartási szabályokat közvetíti, mely jogviszonyokat különít el objektív ismérvek alapján, jogágakra. bomlik, és megfordítva: az egyes jogágakból tevődik össze egységes jogrendszerré, joggá, mint egésszé. A magyar belső jogrendszer az alábbi két fő jogágra bontható: