9. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. I-II. Bp. 2002. MOL 472 p.
II. Kormányzattörténet - 7. A gazdasági szféra szervezeti változásai
és működésére irányuló jogszabályokat, a társasági szerződést és a társaság más okirataiban foglaltakat. Az üzleti élet biztonságát és a hitelezők érdekeinek védelmét szolgálja, hogy a cégbírósághoz bejelentett tények és adatok nyilvánosak, bárki számára hozzáférhetők. (A cégbíróság működését és a cégek regisztrálásának szabályait legutóbb az 1997. évi CXLV. tv. szabályozta.) A gazdasági társaság megszűnik, ha: a társasági szerződésben meghatározott időtartam eltelt; elhatározza jogutód nélküli megszűnését; más társasággal egyesül, abba beolvad, szétválik, vagy más társasági formába átalakul; a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja; a bíróság felszámolási (csőd) eljárás során megszünteti. Ez utóbbi eljárást - a keletkezett iratokkal kapcsolatos teendőkre is kitérve - az 1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény szabályozza. A gazdasági társaság a cégjegyzékből történt törléssel szűnik meg. A törvény a vállalkozások (társulások) alábbi főbb típusait határozza meg: Közkereseti társaság. Két vagy több tag egyesülése közös gazdasági tevékenység folytatására társasági szerződés útján. A szerződésben korlátlan és egyetemleges felelősségüket rögzítik, továbbá azt, hogy a vállalkozáshoz szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják, és annak tevékenységében személyesen is közreműködnek. Üzletvezetésre és képviseletre általában valamennyi tag jogosult. Akit vagy akiket a tagok ezzel a feladattal megbíznak, kötelesek intézkedéseikről a többi tagot rendszeresen tájékoztatni. A társaság ügyeiben a tagok általában szótöbbséggel határoznak. Az üzletmenettel kapcsolatos tényeket, valamint a társaság egészét érintő határozatokat írásban kell rögzíteni. A társaság az év végén köteles olyan mérleget, illetve vagyonkimutatást készíteni, amelyből vagyoni helyzete és annak változása, a nyereség és a veszteség egyértelműen megállapítható. Betéti társaság. Olyan gazdasági társaság, ahol a társasági kötelezettségekért legalább egy tag (beltag) felelőssége korlátlan, és több beltag esetén azokkal egyetemleges; legalább egy másik tag (kültag) felelőssége pedig vagyoni betétje mértékéig korlátozott. A betéti társaságot jogi szempontból egyedül a tagok eltérő felelőssége választja el a közkereseti társaságtól, éppen ezért eltérő rendelkezés hiányában rájuk ugyanazok a szabályok vonatkoznak. Betéti társaság alapítása esetén mód nyílik üzleti vállalkozásokba való tőkebefektetésre korlátozott felelősség mellett, anélkül, hogy a vállalkozásban személyesen közre kellene működni. A társaság tevékenységében való személyes közreműködésre csak a beltag köteles, viszont az üzletmenet meghatározása, a társasági ügyek vitele és a képviselet joga is csak a korlátlanul felelős beltagokat illeti meg.