9. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. I-II. Bp. 2002. MOL 472 p.

II. Kormányzattörténet - 6. Magyarország államszervezete ma

Az országgyűlési biztos az alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásság megszüntetése érdekében hivatalból is eljárhat. Az országgyűlési biztost széleskörű ellenőrzési jog illeti meg. A vizsgálathoz szükséges és általa célszerűnek tartott intézkedést - a törvény keretei között - az országgyűlési biztos választja meg, közvetlen beavatkozási lehetősége nincs, de joga van a közhatalmi szervek - pl. bíróság - eljárását kezdeményezni. - Ha a lefolytatott vizsgálat alapján az országgyűlési biztos azt állapítja meg, hogy a viszszásság fennáll, annak orvoslását az érintett szerv vezetőjénél kezdeményezheti, illetőleg ajánlással fordulhat a visszásságot előidéző szerv felügyeleti szervéhez. - Az országgyűlési biztos mindezeken túl az Alkotmánybíróság a megfelelő eljárását, valamint az ügyésznél óvás benyújtását kezdeményezheti. A jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén szabálysértési-, büntető-, illetőleg fegyelmi eljárást kezdeményezhet. A biztos eljárásának következtében javasolhatja - a visszásság jövőbeni elkerülése érdekében - az illetékes állami szervnél jogi szabály kiadását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését. - Tevékenységének tapasztalatairól - ennek keretében az alkotmányos jogok hatósági eljárásokkal kapcsolatos jogvédelme helyzetéről, valamint az általa tett kezdeményezések, ajánlások fogadtatásáról és eredményéről - évente beszámol az Országgyűlésnek. Kirívóan súlyos, illetve az állampolgárok nagyobb körét érintő visszásság esetén az országgyűlési biztos indítványozhatja az Országgyűlésnek az adott kérdés napirendre tűzését - már az éves beszámolót megelőzően. b/ A köztársasági elnök A Magyar Köztársaság elnöke az Alkotmány szabályozása szerint a hatalmi ágakon kívül áll, közöttük kiegyensúlyozó, közvetítő szerepet tölt be. Az elnök jogállásának legfontosabb elemeit az Alkotmány, valamint az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatai állapítják meg. A köztársasági elnök - politikai függetlenségével, pártatlanságával - kifejezi a nemzet egységét, és - az Alkotmányban meghatározott különböző hatáskörei gyakorlásával - őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Az elnök alkotmányjogi jogállása részeként fogható fel, hogy ő „a fegyveres erők főparancsnoka". Az Alkotmánybíróság határozata szerint a főparancsnok a fegyveres erőkön kívül áll, azoknak nem vezetője, hanem irányítója. Az irányításra vonatkozó hatásköre - „rendes körülmények között" - közjogilag nem különbözik egyéb kinevezési jóváhagyási, megerősítési jogköreitől.