9. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. I-II. Bp. 2002. MOL 472 p.

II. Kormányzattörténet - 6. Magyarország államszervezete ma

- Az állandó bizottság az Országgyűlés kezdeményező, javaslattevő, véleményező törvényben és Házszabályban meghatározott esetekben - ügydöntő és kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szerve, amelyek szakterületek, ágazatok szerint különülnek el. Tagjai csak országgyűlési képviselők lehetnek, de munkájukban szakértők segítségét igénybe vehetik. - Az Országgyűlés valamely ügynek az általa meghatározott ideig történő intézésére eseti bizottságot hozhat létre, tagjainak legfeljebb a fele nem országgyűlési képviselő is lehet. - A parlamenti ellenőrzés fontos intézménye a vizsgálóbizottság, amely egy meghatározott ügy vizsgálatára hozható létre. Tagjai csak országgyűlési képviselők lehetnek. Az Országgyűlés megbízatása négy évig, az új Országgyűlés alakuló üléséig tart. Megbízása azonban az Alkotmányban meghatározott határidő előtt is megszűnhet, ha az Országgyűlés kimondja feloszlását, vagy a köztársasági elnök feloszlatja azt. Az országgyűlési képviselőt hivatali tevékenyégének végzése során megilleti a felszólalás joga, az indítványozási jog (pl. törvénykezdeményezés) és a szavazás joga. Ezen kívül a képviselői munka elősegítése céljából az ugyanazon párthoz tartozó képviselők parlamenti tevékenységük összehangolására képviselőcsoportot (frakciót) hozhatnak létre. Az országgyűlési képviselő a közérdeket képviseli, szű&aJ_mandátummal (megbízással) rendelkezik, nem köti sem választói utasítás, sem képviselőjelöltként tett ígéret, saját belátása szerint dönt és szavaz. A választóinak nem tartozik felelősséggel, nem lehet beszámoltatni és visszahívni. Függetlenségét ezen kívül képviselői jogállásának két legfontosabb eleme, a mentelmi jog és az összeférhetetlenségi szabályok garantálják. Az Országgyűlés a végrehajtó hatalmat ellenőrző funkcióját egyrészt a plenáris ülésen (pl. interpelláció, kérdés), másrészt bizottságaiban (pl. meghallgatások, beszámolók), harmadrészt a külön, erre a célra létrehozott szerveken (Állami Számvevőszék, ombudsmanok) keresztül gyakorolja. Az Állami Számvevőszék Mint korábban említettük az állami pénzeszközök végrehajtó hatalom által történő felhasználásának parlamenti ellenőrzése olyan kiemelkedő igényként fogalmazódott meg a 19. századtól kezdődően, amely megkövetelte, hogy az erre a célra speciális gazdaságipénzügyi szakértelemmel rendelkező szakemberekből álló, a törvényhozó hatalomnak