9. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. I-II. Bp. 2002. MOL 472 p.

II. Kormányzattörténet - 5. Államigazgatás a második világháború után

A bírósági szervezet alapegységei a járásbíróságok (helyi bíróságok) voltak. Ezek általános hatáskörű igazságszolgáltatási fórumok, melyek első fokon jártak el a bírósági útra tartozó ügyekben. A megyei bíróságok egyrészt a fellebbviteli fórum szerepét töltötték be a járásbíróságok határozatai elleni fellebbezések tárgyalásával, másrészt első fokon ítélkeztek a törvények által meghatározott - az állami, társadalmi és gazdasági rendet súlyosan veszélyeztető bűnügyekben, illetve egyes polgári ügyekben. A legmagasabb rangú bírósági szerv a legfelsőbb Bíróság volt, amelyre az Alkotmány fontos, új feladatokat rótt: a bíróságok működésének elvi irányítását. E feladatot a Legfelsőbb Bíróság teljes ülése gyakorolta, amely elvi döntéseket és kötelező irányelveket adott ki a jogszolgáltatás országos jellegű kérdéseiben. Az elvi irányítás mellett bíróság tárgyalta a megyei bíróságok és a különbíróságok ítéletei ellen beadott fellebbezéseket, és elbírálta a jogerős bírói ítételetek ellen benyújtott ügyészi törvényességi óvásokat. Mindezeken túl elsőfokon járt el a törvény által hatáskörébe utalt ügyekben, illetve azokban az ügyekben, amelyekben a Legfőbb Ügyészség a vádiratot ide nyújtotta be. Az ügyészi szervek működése Az önálló - közvetlenül az országgyűlésnek alárendelt - ügyészi szervezet az 1950-es évek elején fokozatosan épült ki. Míg korábban a Koronaügyész (Legfelsőbb Államügyész), illetve a járásbíróságok mellé rendelt közvádlók szerepe a vád képviseletére korlátozódott, addig az új ügyészi szervezet feladatköre rendkívül szélesre bővült a bűnüldözés és a törvényességi felügyelet terén. Tevékenységének főbb területei: - felügyeletet gyakorolt a nyomozás törvényessége felett, - részt vett a bírósági eljárásban, - felügyeletet gyakorolt a büntetés végrehajtás törvényessége felett, - általános törvényességi felügyeletet az államigazgatási szervek rendelkezéseivel, a jogvitát intéző szervek döntéseivel és a munkaviszonnyal összefüggő egyedi döntések tekintetében. Az ügyészi szervezet élén az Országgyűlés által választott legfőbb ügyész állt. A Legfőbb Ügyészség alárendeltségében működtek a megyei (fővárosi) főügyészségek, ezek alárendeltségében pedig a járási (fővárosi kerületi) ügyészségek. Szervezeti tagozódásuk tehát megfelelt a tanácsok, illetve a bíróságok tagozódásának, azzal az eltéréssel azonban, hogy itt szigorú alá- fölérendeltségi viszont érvényesült.