9. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. I-II. Bp. 2002. MOL 472 p.

II. Kormányzattörténet - 5. Államigazgatás a második világháború után

csok tevékenységét; jogosult az államigazgatás bármely ágát közvetlen felügyelete alá vonni és erre külön szervet létesíteni. Másrészt a tényleges kormányzati tevékenység keretében gondoskodik a gazdaság fejlesztéséről, a népgazdasági tervek kidolgozásáról és megvalósításáról; meghatározza az egészségügyi ellátás rendszerét, és gondoskodik annak anyagi fedezetéről; meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés irányát, biztosítja annak személyi és anyagi feltételeit; védi és biztosítja az állami és társadalmi rendet, az állampolgárok jogait stb. A Minisztertanács működésének legfontosabb szervezeti formája továbbra is az ebben az időszakban általában kéthetenként tartott ülés volt, amelyen többségi szavazás útján hozta határozatait. A Minisztertanácsnak tagja volt a Minisztertanács elnöke és (négy-hat) elnökhelyettese, valamint az államminiszterek és a minisztériumokat vezető miniszterek. Továbbá tagja volt 1953-tól az Országos Tervhivatal elnöke, 1961 és 1970 között az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, 1984-től a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke. Az Alkotmány lehetőséget biztosított államminiszterek kinevezésére, illetve megválasztására is, e tisztségek betöltésére azonban rendszerint csak politikailag kiélezett helyzetekben, időszakokban került sor: 1949-1952 között, 1956-ban és utána 1957-1965 között, illetve 1987-1990ben. A Minisztertanács működését meglehetősen nagy méretű - jogállása szerint országos hatáskörű szervként funkcionáló - hivatali apparátus, a Minisztertanács Titkársága segítette, amely 1990-ig állt fenn. A Minisztertanács Titkársága látta el a miniszterelnök, a miniszterelnök-helyettesek, valamint az államminiszterek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat is. E szervezeten belül, illetve a Népművelési Minisztériumban már az 1950-es években is önálló osztályok foglalkoztak a tájékoztatáspolitika és sajtórendészet ügyeivel, amelyek Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala elnevezéssel 1956 decemberében szerveződtek önálló országos hatáskörű szervvé. A tanácsok feletti kormányzati felügyelet ellátásával kapcsolatos teendők végzésére a Titkárság Jogi osztályából Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya elnevezéssel 1962-ben hoztak létre ugyancsak országos hatáskörű szervet. (Elnevezése 1970-től: Minisztertanács Tanácsi Hivatala lett.) Az Alkotmány szerint a Minisztertanács meghatározott feladatok ellátására kormánybizottságokat alakíthatott, melynek fő feladata az államigazgatás egyes területeinek koordinálása, a kormány munkájának döntéselőkészítés, véleményezés útján való segítése volt. Többségük - például az Egészségügyi Tudományos Tanács, az Országos Ösztöndíj Tanács, az Állami Rádió- és Televízió Bizottság stb. - nem a kormány átruházott hatáskörében járt el, hatá-