9. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. I-II. Bp. 2002. MOL 472 p.

II. Kormányzattörténet - 4. Magyarország államszervezete az 1848-as forradalomtól a második világháborúig

közigazgatás összhangjának biztosítása). Budapest székesfőváros szervezetét 1930-ban és 1934-ben határozták meg újra. Szervezeti felépítése a régi maradt: területének rendezésekor ügyeltek arra, hogy a környező munkáslakta városok ne kerüljenek a fővároshoz. Míg a megyék túlnyomóan közigazgatási feladatokat láttak el, a városok ezek mellett - mint már a feudalizmus korában - komoly gazdasági tevékenységet is folytattak. Az 1929. évi XXX. tc.-kel a rendezett tanácsú város megyei város elnevezést kapott. A városi tanács megszűnt. Az igazgatási hatóságot a polgármesterjelentette. A területi alapon szervezett önkormányzatok mellett a Horthy-korszakban a korábbinál is jelentősebb szerephez jutottak az ún. érdekképviseleti szervek, amelyek az egyazon pályán működők vagy azonos mesterséget űzők érdekeit képviselték. Még a dualizmus korában (1868) létesítették a kereskedelmi és iparkamarát, azután az ügyvédi és a közjegyzői kamarát. 1920-ban alakították meg a mezőgazdasági kamarát, 1923-ban Budapesten a mérnöki kamarát, 1938-ban a sajtókamarát, 1940-ben pedig az orvosi és a művészeti kamarákat. Az állam egyrészt hatósági feladatok ellátásával is megbízta a kamarákat, másrészt azokat, kiváltképp a háború alatt, a maga politikai céljainak, az ország fasizálódásának szolgálatába állította. A bíróságok és ügyészségek szervezete a dualizmus korához képest a két világháború között említésre méltó módon nem változott. A Nagyatádi-féle földreform végrehajtásával kapcsolatos vitákban ítéletet mondani hívták életre az Országos Földbirtokrendező Bíróságot. Hivatásos bírák, szakminisztériumi és pénzintézeti tisztviselők ítélkeztek tanácsaiban. Az ítélőtáblák székhelyén működő törvényszékeken külön tanácsot, ún. öttagú tanácsot állítottak fel a kommunista szervezkedés, lázítás, hazaárulás címén indított bűnügyekben gyorsított eljárás lefolytatására. Az esküdtbíróság intézményét még 1919-ben megszüntették. (Petrikné Vámos Ida)