9. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. I-II. Bp. 2002. MOL 472 p.

II. Kormányzattörténet - 4. Magyarország államszervezete az 1848-as forradalomtól a második világháborúig

A Károlyi-kormány a népköztársaság kikiáltása után szinte az első naptól megoldatlan feladatokkal szembesült, mind súlyosabbá vált a gazdasági és politikai válság. A koalíciós kormány ellehetetlenült, a kialakuló hatalmi vákuumban új politikai erő, a szociáldemokrata és kommunista egyesülés révén létrejött Magyarországi Szocialista Párt lépett. 1919. március 21-én a hatalom átvétele után az új párt vezetői Forradalmi Kormányzótanács néven létrehozták az államhatalom központi szervét. Ezt megalakulásakor, mintául véve a hasonló szovjet szerv elnevezését, egészen rövid ideig Népbiztosok Tanácsának is neveztek. A Forradalmi Kormányzótanács a Tanácsköztársaság legelsőként megalakult központi szerve volt, ez proklamálta a proletárdiktatúrát. A Népgazdasági Tanács országos gazdasági csúcsszerv volt, melynek hatáskörébe tartozott: - a termelésnek és a javak egységes elosztásának irányítása, - a gazdálkodást tárgyaló rendeletek kibocsátása, végrehajtása, - a termelést és az elosztást végző szerveknek műszaki, gazdasági ellenőrzése. A Népgazdasági Tanács kilenc főosztályból állt, két vezető szerve volt: a választmány és az elnökség. Az államhatalom legfelsőbb szerve a Szövetséges Tanácsok Országos Gyűlése, melynek tagjait a megyei és a városi tanácsok választották, tehát közvetett választással jött létre. Hatáskörébe tartozott minden nagyfontosságú állami ügy, ezek közül az alkotmány tételesen felsorolta azokat, amelyeket kizárólagosan gyakorolhatta. Az államhatalom helyi szervei a falvak, városok, járások és megyék élén álló tanácsok voltak, amelynek tagjait az aktív választójoggal rendelkezők választották meg. A tanácsok fő feladata a települések, a járások és a megyék területén élők gazdasági és kulturális jólétének előmozdítása, a felsőbb szervek rendeletei és utasításai alapján. A tanácsok kollektív szervként tanácsülésben tevékenykedtek, saját hatáskörben általános érvényű rendeleteket (szabályrendeleteket) adhattak ki. A tanácsok határozataik, rendeleteik végrehajtására, a helyi igazgatás intézésére tagjai közül egy operatív szervet választottak, az intézőbizottságot (direktóriumot). Az igazságszolgáltatás területén az első intézkedés a régi bíróságok működésének felfüggesztése volt. Két nappal a Tanácsköztársaság kikiáltása után Forradalmi Törvényszéket hoztak létre, majd májusban intézkedtek a rendes bíróságok és az Országos Forradalmi Főtörvényszék felállításáról, azonban az intézkedés végrehajtására már nem került sor.