7. Levéltárkezelői ismeretek. Oktatási segédanyag a tanfolyami hallgatók részére. Összeáll. Dóka Klára. Bp. 2001. MOL 223 p.
3. Államszervezet a második világháborútól a rendszerváltásig
A kettős alárendeltség bevezetése és érvényesítése egyébként hosszas vajúdással történt, és rengeteg illetékességi vitához vezetett. Ezen a téren csak az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény teremtett valamelyes rendet, miután kimondta, hogy az ügyeket mindig ott kell intézni, ahol azok keletkeznek, azaz a hatásköröket jórészt a helyi, illetve az alsóbb szintű területi tanácsi szervekhez telepítette. E folyamat részeként már 1955-től intézkedések történtek, hogy a tanácsok valódi önállóságot kapjanak, és gazdáivá váljanak működési területüknek. Mintegy 7600 helyi jellegű tevékenységet folytató ipari, élelmiszeripari, építőipari, közlekedési és kereskedelmi vállalat, valamint szinte minden iskola, kórház, közművelődési és szociális intézmény a tanácsok felügyelete alá került ezekben az években. A tanácsok ettől az időszaktól kezdve létesíthettek községfejlesztési alapot, amely valamelyes lehetőséget adott az önállóbb gazdálkodásra, és bizonyos helyi jellegű fejlesztési célkitűzések megvalósítására. A tanácsrendszer továbbfejlesztéséről szóló 1965. évi 8. sz. törvényerejű rendeletben nyert felhatalmazása alapján a hatvanas évek második felében a kormány a tanácsszervek hatáskörét, illetékességét és működését átmenetileg - egy későbbi magas szintű jogszabály előkészítése érdekében - a II. Tt. rendelkezéseitől eltérő módon szabályozhatta. A kormány által 1967 és 1969 között kiadott rendeletek következtében megszűnt a szakigazgatási szervek kettős alárendeltsége, azok a továbbiakban egyértelműen a végrehajtó bizottságok voltak alárendelve, ezzel párhuzamosan nőtt a végrehajtó bizottságok szerepe, súlya. A szakigazgatási szervek önálló hatósági jogkörei azonban megmaradtak, sőt a községekben kiegészültek korábban a végrehajtó bizottságok elnökeinek, elnökhelyetteseinek és titkárainak hatáskörébe tartozó feladatokkal. (1023/1967. [VIII. 8.], 1010/1968. [III. 24.], 1018/1969. [IV. 29.] Korm. sz. határozatok.) Az 1971-ben hatályba lépett harmadik tanácstörvény - az 1971. évi I. tv. - a korábbi államhatalmi és tömegszervezeti funkciók, feladatok helyett a tanácsok népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási jellegét, teendőit hangsúlyozta. A helyi képviseletek önkormányzatként való működésének elengedhetetlen feltétele, legfőbb érvényesülési garanciája, gazdasági önállóságuk biztosítása azonban elmaradt. Ugyancsak 1971-től a járási tanácsok megszűntek és járási hivatalok elnevezéssel a megyei tanácsok alá lettek rendelve, mint annak önálló hatáskörű, államigazgatási feladatokat ellátó egyszemélyi vezetés alatt álló szervei. A helyi szakigazgatási szervek feladatai, hatásköre a helyi ügyekben bizonyos területeken kétségtelenül bővült