7. Levéltárkezelői ismeretek. Oktatási segédanyag a tanfolyami hallgatók részére. Összeáll. Dóka Klára. Bp. 2001. MOL 223 p.
3. Államszervezet a második világháborútól a rendszerváltásig
nak 17 tagja, továbbá elnöke, két helyettes elnöke és titkára (összesen 21 fő) volt, akiket az Országgyűlés alakuló ülésén a képviselők soraiból választottak. Működését testületként fejtette ki, határozatait szavazás útján, a többségi elv érvényesítésével hozta. A titkár egyben a testület apparátusának vezetője volt. Az államigazgatás „felsőbb" szervei A korszak állami berendezkedésének egyik fő sajátossága a végrehajtó hatalomnak nevezett központi államigazgatás túlsúlya, amellyel az élet minden területére (gazdaság, egészségügyi és szociális ellátás, kultúra, vállalati, szövetkezeti és helyi igazgatás, egyesületek stb.) rátelepedett. Róluk mindent tudni akart, és ügyeikbe hol erőszakosan, hol a „jóságos" állam atyáskodó gondoskodásával - lépten-nyomon beavatkozott. Jellemző a korszak hierarchikus berendezkedésére és szemléletére, hogy - a polgári korszak szóhasználatával szemben - az országos hatáskörű szerveket nem „központi'-nak, hanem „felsőbb" szerveknek minősítette. A Minisztertanács (Kormány) alkotmányjogilag 1848 óta létező testületi szerv. Hatáskörét és működési módját jogszabály sohasem írta pontosan körül. Mint általános hatáskörű államigazgatási szerv, elvileg az államigazgatás körébe tartozó bármilyen ügyben intézkedhetett, egyes ügyeket pedig törvény vagy más jogszabály kifejezetten a hatáskörébe utalhatott. Ilyen esetekben a miniszterek kötelesek voltak egyes ügyeket a minisztertanács elé terjeszteni, és ha az szabályozást igényelt, akkor erről minisztertanácsi rendeletet alkottak. Más esetekben a miniszterek saját kezdeményezésük alapján vitték a felügyeletük alá tartozó terület különböző ügyeit a Minisztertanács elé megvitatásra, anélkül azonban, hogy ezáltal maga a miniszter megszűnt volna felelős vezető lenni. Az Alkotmány formálisan a következőképpen határozta meg a Minisztertanács feladatkörét és hatáskörét: Egyrészt irányítja az államigazgatást (ennek keretében összehangolja a minisztériumok és egyéb országos hatáskörű szervek munkáját; irányítja és felügyeli a tanácsok tevékenységét; jogosult az államigazgatás bármely ágát közvetlen felügyelete alá vonni és erre külön szervet létesíteni). Másrészt a tényleges kormányzati tevékenység keretében gondoskodik a gazdaság fejlesztéséről, a népgazdasági tervek kidolgozásáról és megvalósításáról; meghatározza az egészségügyi ellátás rendszerét, és gondoskodik annak anyagi fedezetéről; mégha-