7. Levéltárkezelői ismeretek. Oktatási segédanyag a tanfolyami hallgatók részére. Összeáll. Dóka Klára. Bp. 2001. MOL 223 p.

3. Államszervezet a második világháborútól a rendszerváltásig

Ezek szakhivatalaiként hozták létre 1945 áprilisától a megyei földhivatalokat, illetve az Országos Földhivatalt, amelyek feladata volt a földbirtokrendező tanácsok működésének biztosítása, a földreformmal kapcsolatos műszaki feladatok ellátása, a földjuttatásra vonatkozó határozatok nyilvántartása, az ország különböző területei között lebonyolított telepítések végrehajtása. 1949 végén az Országos Földhivatal beolvadt a Földművelésügyi Minisztériumba, majd 1950 folyamán a megyei földhivatalok a megyei tanácsok mezőgazdasági osztályába. Államszervezet 1949-től 1989-ig A párt közhatalmi funkciói 1949 és 1989 között e szervezetet alapjaiban az 1949. augusztus 20-án kihirdetett, majd 1972-ben módosított alkotmány határozta meg, mely deklarálta, hogy „Magyarország: népköztársaság. A Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama", minden hatalom a dolgozó népé, amely a maga hatalmát választott és a népnek felelős küldöttek útján gyakorolja, részben a helyi és területi tanácsokban, részben pedig az Országgyűlésben. Az Alkotmány eredeti szövege a pártra vonatkozó kitételt nem tartalmazott, hiszen ekkor még (igaz, már csak néhány hónapig) ténylegesen is többpártrendszer volt Magyarországon. Csak az 1972. évi módosítás (1972: I. tv.) iktatta be az Alkotmány szövegébe az alábbi homályos mondatot: „3. § A munkásosztály marxista-leninista pártja a társadalom vezető ereje." Feltétlenül utalni kell itt arra, hogy a „párt" szó a latin pars = rész szóból ered. Eleve magában hordozza tehát annak kifejezését, hogy egy-egy párt csupán a társadalom egy részének, egy-egy rétegének érdekeit képviselheti. A Lenin által továbbfejlesztett marxizmus ezzel szemben azt vállalja, hogy a „dolgozó osztályoknak a marxista-leninista pártban koncentrálódó elitje" - noha bevallottan szintén csak egy részt képvisel a társadalomból - az egész társadalom tekintetében bárki másnál helyesebben ítéli meg a fejlődés törvényszerűségeit és az igazságos berendezkedés kritériumait, ezért elképzeléseit akár erőszakkal is (pl. a proletárdiktatúra eszközével) jogában áll megvalósítani. Ez pedig csakúgy lehetséges, ha más párt nem fejthet ki érdemi tevékenységet.