7. Levéltárkezelői ismeretek. Oktatási segédanyag a tanfolyami hallgatók részére. Összeáll. Dóka Klára. Bp. 2001. MOL 223 p.

2. Államszervezet a polgári forradalomtól a második világháborúig

Az 1917. évi XI. tc. a háborúnak és a békére való átmenetnek tartamára négy tárca nélküli miniszter kinevezésére adott felhatalmazást. Ennek alapján nevezték ki a választójogi, a népjóléti, a közélelmezési és az átmenetgazdasági tárca nélküli minisztereket. A miniszterek jogkörüket kétféle módon gyakorolták: a) saját helyi szerveik útján b) az önkormányzatok útján A minisztériumok helyi szerveit szakigazgatási szerveknek nevezték. A szakigazgatási szerveket két szempontból csoportosíthatjuk 1/ a felügyeleti szervek szerint - Közvetlenül a kormánynak alárendelt szervek Székesfővárosi Közmunkák Tanács (működését megkezdte 1870-ben, feladata az egyesített Pest-Buda-Óbuda városrendezésének, építésének irányítása volt). Központi Statisztikai Hivatal (1874-ben hozták létre, 1897-ben újjászervezték, feladatai megegyeztek a maival) - A belügyminiszternek alárendelt szervek Csendőrség (egységes megszervezése 1881-ben történt, rendőri karhatalmi feladatokat láttak el) Rendőrség (a kiegyezés után a törvényhatóságok keretében működtek, a budapestit 1881-ben állami kezelésbe vették) Tűzoltóság (15 tűzrendészeti kerületre osztva) Országos Közegészségügyi Tanács (1868-ban szervezték meg, a közegészségügyi törvény kiadása után) - A földmüvelésügyi miniszternek alárendelt szervek Erdőigazgatóságok (az erdőtörvény kiadása után, 1879-ben 14 felügyelőséget szerveztek, erdőgazdaságok és járási erdőgondnokságok látták el az operatív feladatokat. 1923-ban a bonyolult rendszer helyett erdőigazgatóságokat hoztak létre). Gazdasági felügyelőségek (1921-ig a törvényhatóságok felügyeletében működtek) Állategészségügyi felügyelőségek (rendszerük a 19-20. századfordulóra alakult ki)