7. Levéltárkezelői ismeretek. Oktatási segédanyag a tanfolyami hallgatók részére. Összeáll. Dóka Klára. Bp. 2001. MOL 223 p.

1. Irattani alapfogalmak

40 Buda 12 41 Pest „ „ 36 42 Debrecen 21 43 Pest „ „ 36 44 Debrecen 21 45 Szeged 42 46 Pest „ „ 36 Egy-egy kútfőhöz tehát az alábbi iktatószámok tartoznak: 1837. 12. kútfő 34, 40 iktatószám 13. „ 32, 37 iktatószám 21. „ 33, 42, 44 iktatószám 36. „ 35, 39, 41, 43, 46 iktatószám 42. „ 31, 36, 38, 45 iktatószám Az egy kútfőbe sorolt iratok folyamatos tétel (azaz positio) számot kaptak, Például a 36. tételszámnál: 1837. 36. tétel 35, 39, 41, 43, 46 iktatószám Ü { { y 1, 2, 3, 4, 5 tételszám Az irat jelzeténél az évet, kútfő és tételszámot kell figyelembe venni, ez szolgál azonosításra, az alábbiak szerint: Irattári jelzet: 1837. 36. kútfő 3. tétel Levéltári jelzet: C 49. 1837. 36. kútfő 3. tétel Raktári jelzet: II. raktár, 1. polc C 49. 1837. 36. kútfő 3. tétel Iktatószám: 41/1837. Ahogy a középkori kancelláriákon láttuk, különféle iratképző szerveknél a náluk keletkezett, vagy hozzájuk került iratokból nyilvántartott irattári rendszerek alakultak ki. Az egyházi intézmények irattáraiban a 16. századtól találunk nyomokat arra vonatkozóan, hogy az őket közvetlenül érintő, jogaikat, kiváltságaikat bizonyító iratokat számbavették: könyvekbe másolták, lajstromozták stb. A fontos iratok protokollumokba rögzítése - mint említettük - a városokban általános volt, de találkozunk ilyen gyakorlattal a megyék, családok esetében is. Az iratok mennyiségének növekedésével itt sem teljes szövegek, hanem csak rövid ki-