6. Iratkezelő és irattáros ismeretek. Jegyzet a középfokú irattáros tanfolyamok résztvevői és oktatói számára. Szerk. Dóka Klára. 2. bőv. kiad. Bp. 2000. MOL 279 p.

I. Igazgatási ismeretek - 2. Államigazgatási ismeretek

- közreműködtek abban, hogy a bíróság helyesen alkalmazza a törvényeket, - törvényességi felügyeletet láttak el a büntetés-végrehajtásnál. Szervezete: legfőbb ügyész, megyei főügyészségekjárási ügyészségek. Az államigazgatás helyi szervei: a tanácsok A helyi önkormányzatokra és az állami, területi szakhivatalokra épült polgári kori helyi közigazgatást 1950-ben az új, hatalmi viszonyoknak megfelelő tanácsrendszer váltotta fel. Az 1950. évi I. törvény (I. Tanácstörvény = Tt.) a Magyar Népköztársaság alkotmányával (1949: XX. tv. V. fejezet) összhangban az államhatalom helyi szerveiként megyei, járási, városi, községi és városi kerületi tanácsok létrehozásáról intézkedett. A tanácsok tagjait a helyi tanácsokba közvetlenül a választójogra jogosultak választották meg 5 évre. A tanácsok testületi szervek, élükön a tanácselnök és a tanácselnök-helyettesek álltak. A tanácstestület két ülésszaka között a végrehajtó bizottság irányította a tanács munkáját. A szakfeladatokat az ún. szakigazgatási szervek látták el. A demokratikus centralizmus elveinek hirdetésével egymásnak alá- fölérendelten működtek. Illetőségi területükön az egységes államhatalmat képviselték, biztosították az állami élet tervszerűségét, ellátták a helyi gazdasági, társadalmi és kulturális vezetési feladatokat, valamint általában az államigazgatás helyi tennivalóit. A felsoroltak mellett a helyi tanácsok feladata lett volna tömegszervezetként a lakosságnak a társadalmi és állami életbe történő bevonása, aktív szereplésre, részvételre ösztönzése. A rendszer legalsó szintjén a községi és városi, a fővárosban kerületi tanácsok helyezkedtek el, felettük álltak a járási, fővárosi tanácsok. A járási tanácsok a megyei tanácsok fennhatósága alá tartoztak, kivétel a megyei tanácsokkal azonos jogállású Budapest Fővárosi Tanács. A tanácsrendszer hierarchiájának legfelsőbb szintjén a Népköztársaság Elnöki Tanácsa állt. A központi szakmai irányítás a Minisztertanács, illetve az egyes szakminisztériumok hatáskörébe tartozott. A Minisztertanács a reá átruházott központi irányítás jogának gyakorlásával — tekintettel a feladatok szakmai jellegére —, a belügyminisztert bízta meg, (143/1950. MT rendelet), aki a BM Helyi Tanácsok Főosztályán keresztül gyakorolta azt. A központi irányítás a rendszer megszilárdulását követően, már 1953-tól visszakerült a Minisztertanácshoz, a Helyi Tanácsok titkárságának hatáskörébe. (503/1953. MT határozat.) A tanácsok szervezeti felépítését ugyancsak