6. Iratkezelő és irattáros ismeretek. Jegyzet a középfokú irattáros tanfolyamok résztvevői és oktatói számára. Szerk. Dóka Klára. 2. bőv. kiad. Bp. 2000. MOL 279 p.

III. Irattári ismeretek - 1. Az irattári munka

az adatvédelmi biztos jogosult, akit az Országgyűlés választ meg, jogait és kötelezettségeit e törvény rögzíti. Magániratokat keletkeztető szerveknél is be kell tartani az 1992. évi LXIII. törvény vonatkozó rendelkezéseit, mely ebben az esetben a törvény személyes adatok védelmére vonatkozó része. (Amennyiben a szerv semmilyen, jogszabályban megállapított közfeladatot nem lát el.) Az iratokba történő betekintést korlátozhatják még az üzleti titokra, pénzintézetek esetében az üzleti titokra és a banktitokra vonatkozó szabályok. Az üzleti titok fogalmát a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. tv. 4. § (2) bek.-e a következőképp határozza meg: „üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette." Az üzleti titok körét mindig az adott gazdálkodó szerv szabályozza, külön utasításban, vagy az iratkezelési szabályzatban. A kezelésére vonatkozó szabályok is belső szabályozást képeznek, minden szerv maga alakítja ki. Gazdálkodó szervenként változik az üzleti titok köre is, van ahol a cégbíróságnak kötelezően leadandó mérlegadatokon kívül szinte mindent üzleti titokként kezelnek. Bizonyos, hogy mindenhol féltett üzleti titkot képeznek a recepturak, a gyártmányfejlesztések, a kutatás-fejlesztés iratai. Ezek egy része idővel elveszíti üzleti titok jellegét, de egyes recepturak (pl. Unicum, CocaCola) örökké élő üzleti titkot képeznek. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. tv. határozza meg a banktitokkal összefüggő rendelkezéseket. A törvény 50. § (1) bekezdése értelmében: „Banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről a pénzügyi intézmény rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik." Az üzleti és banktitok közös szabályaira a tv. Alábbi szakasza tartalmaz rendelkezéseket: „55. § (1) Aki üzleti vagy banktitok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megtartani. (2) A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti, illetőleg a banktitok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, az e törvényben meghatározott körön kívül a pénzügyi intézmény, illetve az ügyfél felhatalmazása nélkül nem ad-