6. Iratkezelő és irattáros ismeretek. Jegyzet a középfokú irattáros tanfolyamok résztvevői és oktatói számára. Szerk. Dóka Klára. 2. bőv. kiad. Bp. 2000. MOL 279 p.

III. Irattári ismeretek - 1. Az irattári munka

Nem lehet betekinteni a tanácskozásról, szavazásról készített jegyzőkönyvbe, a határozatok tervezetébe és azokba az iratokba, melyek államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmaznak. Szolgálati titkot tartalmazó irat esetén az államigazgatási eljárásról szóló törvény egy esetben lehetővé teszi az iratokba betekintést, mégpedig akkor, ha az eljárásban hozott érdemi határozatot szolgálati titokra, szolgálati titkot tartalmazó iratra alapozták. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv. a személyes adatot is tartalmazó iratokra további korlátozásokat tartalmaz. Az adatvédelmi szabályozások a XX. században váltak kiemelt jelentőségűekké. Az iparilag fejlett országokban a mindenkori modern információs és kommunikációs eszközök, rendszerek elterjedésével egyre valósabbá vált a polgárok magánéletét fenyegető veszély, hogy az információs hatalom birtokosai, a központi állami szervek és az üzleti monopóliumok a róluk összegyűjtött adatokat ellenőrzés nélkül használhatják fel. A jelenség ellen eleinte egyes jogaikat féltő polgárok, jogászok, tudósok, majd polgárjogi mozgalmak léptek fel. Nyugat-Európában a kormányok szakértői bizottságokkal elemeztették a probléma közigazgatási, szociológiai vetületeit, majd jogi szabályozással szabtak határt az adatfeldolgozás, ill. az államhatalom ellenőrző képessége korlátlan növekedésének. A számítástechnika és az automatikus adatfeldolgozás elterjedésével óriási ütemben szaporodnak a személyes adatokra vonatkozó adatkezelések. A növekedés döntő hányadát nem az állami, ill. önkormányzati célokra felvett hatósági nyilvántartások teszik ki, hanem a kereskedelmi célú, az üzletszerzést, a marketinget szolgáló adatkezelések. A számítógépes rendszerek és telekommunikációs hálózatok dinamikus elterjedése óriási adatbázisok létrejöttét eredményezte, mely adatbázisok adatai a számítógép segítségével szinte korlátlan, korábban elképzelhetetlen módon csoportosíthatóak. Az adatvédelemnek követnie kellett a technikai változásokat, így már a 70-es évek elején megjelentek olyan nemzeti és nemzetközi szabályok, melyek a polgárok személyét, személyes adatait védték a számítógépes és más automatizált nyilvántartásoktól. A magyar adatvédelmi szabályozás alapja a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv., mely 1993. május l-jén lépett hatályba. A hazai adatvédelmi jogszabály előkészítése során figyelembe vették a bevett