4. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és levéltári kezelői tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. Bp. 1998. MOL I-II. 504 p.
III. Levéltári ismeretek - 6. A levéltári rendezés
által gyűjtött és őrzött anyag egészének meghatározása, vagyis a levéltárak és más intézmények, elsősorban a könyvtárak és a múzeumok gyűjtőkörének pontos elhatárolása azonban Magyarországon hosszú ideig megoldatlan probléma volt. Pl. 1950 előtt, ha az adott megyében, illetve városban nem működött könyvtár vagy múzeum, az értékesebb könyveket és tárgyi emlékeket a törvényhatósági levéltár őrizte. Ugyanakkor igen sok olyan anyag került a könyvtárak és a múzeumok tulajdonába, amelynek - jellegét tekintve - levéltárakban lett volna a helye. 1950 előtt a Magyar Országos Levéltár, mint jeleztük, a feudális és polgári kori központi szervek és bíróságok iratait vette át. A törvényhatósági levéltárakhoz pedig szinte kizárólag csak a levéltárfenntartó és az annak alárendelt hivatalok iratai kerültek. Éppen ezért, ebben az időszakban az illetékességi és gyűjtőkörök elhatárolásának kérdése gyakorlatilag fel sem merült. Az 1950. évi 29. sz. tvr. és a kapcsolódó jogszabályok az új levéltári hálózat kialakítását, s ezt követően az egyes levéltárak illetékességi és gyűjtőköreinek elhatárolását igyekeztek elvégezni, de ez a részkérdéseket illetően nem mindig sikerült. A tvr. egyrészt kimondta, hogy a szervek a működésük során keletkezett iratokat - megfelelő selejtezés után - kötelesek átadni a levéltáraknak, másrészt pedig ezen történeti értékű iratok rendszeres átvételét, megőrzését és a velük kapcsolatos egyéb feladatok elvégzését a levéltárak feladatkörébe utalta. A törvényerejű rendeletet követően tehát, mint jeleztük, az iratári eredetű - azaz szervek működése során keletkezett - levéltári anyag gyűjtése i / kötelező jellegű iratátvétellé vált. Ennek elvégzésére a levéltárak lettek illetékesek, s ilyen értelemben mondhatjuk azt, hogy az irattári eredetű levéltári anyag - 1950 után - teljes egészében a levéltárak illetékességi körébe került. (Ez a fogalom nem azonos az igazgatási értelemben vett illetékességi kör fogalmával, amely mindig valamilyen hatáskörnek igazgatási feladat. elvégzését biztosító jogkörnek - egy meghatározott földrajzi vagy közigazgatási területen történő gyakorlását jelenti. A két fogalom közötti különbség elsősorban abban rejlik, hogy az iratok átvétele és őrzése nem igazgatási, hanem tudományos és közművelődési célokat szolgáló feladat. Ide kívánkozik annak megemlítése is, hogy a levéltári illetékességi kör fogalmának, mint szakkifejezésnek a használata 1969ig nem vált általánossá.)
