4. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és levéltári kezelői tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. Bp. 1998. MOL I-II. 504 p.

III. Levéltári ismeretek - 1. A levéltárak kialakulása és története 1945-ig

vezetőség) vonatkozó dokumentumokat, a gazdasági levéltárban a jószágkormányzóság, számvevőség, úriszék, építési hivatal, erdőhivatal stb. iratait. A püspöki levéltárak első átfogó rendezésére általában a XIX. század elején került sor, amikor végrahajtották a leírt tárgyi csoportosítást. Az iratokhoz lajstromok és mutatók készültek. A XIX. század végétől már iktató- és mutatókönyvek is segítették az eligazodást. A káptalani levéltárak három nagy egységre tagolódtak: - hiteleshelyi országos levéltár (itt őrizték a hiteleshelyi tevékenység során kiadott közhitelű okiratok másolatait) - magánlevéltár (főbb egységei a káptalani ülések jegyzőkönyvei, kanonokok személyi iratai, világi kapcsolatokra vonatkozó iratok) - gazdasági levéltár (birtokjogi és jószágkormányzati iratok) A rendi levéltárak rendszerében törést okozott II. József uralkodása. Az ekkor megszűnt és újjá nem alakult rendek iratai az Országos Levéltárba kerültek. Az újjászervezettek levéltáraiban a XIX. század eleje óta a következő egységeket őrizték: - oklevelek, - rendkormányzati iratok, j - egyházkormányzati iratok, - iskolák iratai, - a rendi gazdaság levéltára. A plébániák ősi iratai szintén a protocollumok voltak, melyeket helyenként még a i XIX. században is vezettek. A jegyzőkönyvet felváltó aktákat körlevelekre, kegyúri iratokra, építési iratokra, számlákra, iskolai iratokra szokták tagolni. A plébániák jellegzetes dokumentumai az anyakönyvek, a história domus-ok, az egyházlátogatási jegyzőkönyvek másolatai. A protestáns felekezeteknél, a reformátusoknál és az evangélikusoknál az egyházkerületekben, egyházmegyékben és a gyülekezeteknél valamint a zsinat illetve konvent mellett alakultak ki levéltárak. A református gyűjtemények a XIX. században szerveződtek. Nagy szerepet kapott Révész Imre püspök, aki az 1860-as években sokat tett az iratok összegyűjtése, feldolgozása érdekében. 1935-ben az egyetemes konvent levéltári bizottságot alakított, mely 1938-ban levéltári szabályzatot, 1941-ben útmutatót adott ki. A különböző levéltárak közül a leggazdagabb az egyházmegyék iratanyaga. Itt igazgatási,