4. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és levéltári kezelői tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. Bp. 1998. MOL I-II. 504 p.

III. Levéltári ismeretek - 1. A levéltárak kialakulása és története 1945-ig

levéltár okleveleiből, melynek katalógusa meg is jelent, ezen kívül kiadta az intézmény Tagányi Károly ismertetését a Regnicolaris és Kancelláriai Levéltárról. Folyamatosan nőtt a kutatók száma. 1903-ban közel 15000 folyóméter iratanyagot őrzött az intézmény. Nagyobb iratátvételekre az 1880-as évektől nem került sor, de a feldolgozó munkát nagymértékben hátráltatták az igazgatási feladatok. A polgári korban is tovább élő címer- és előnév használat engedélyezéséhez a levéltár adott szakvéleményt, a nemességigazolások, az Országos Törzskönyvbizottságnak adott tanácsadás az érdemi tevékenységtől vonták el az erőket. Pauler halála után 1904-1907 között Óváry Lipót, majd 1907-1913 közt Tasnádi Nagy Gyula állt az Országos Levéltár élén. Ebben az időben a további iratgyarapodások elhelyezésére átmenetileg megkapták a Bécsikapu mellett álló Bosnyák-laktanyát. Mint már erre korábban utaltunk, az új levéltár építését elfogadó elvi döntés ellenére csak 1911-ben kelt az engedély a lebontásra ítélt Bosnyák-laktanya felken az építkezés előkészítésére. A kor legmodernebb levéltári technikai elvei és Petz Samu építész tervei alapján 1913-1923 között épült fel a Bécsikapu téri neoromán palota, az ország első levéltári épülete. Petz Samu a munkaszobákat és a reprezentációs helyiségeket az U alakú épület középső részén, míg a raktárakat az oldalsó szárnyakban helyezte el. A gazdag belső díszítésben az írásbeliség fejlődését és a magyar történelem eseményeit megörökítő faliképeket Dudits Andor festette, a lépcsőházat és az emeleti csarnokokat díszítő színes üvegablakok, melyek a városok címereit ábrázolják, Róth Miksa műhelyében készültek. Az első világháború miatt a befejezésre csak 1923-ban került sor. Ebben sokat segített az akkori belügy-, majd vallás- és közoktatásügyi miniszter Klébelsberg Kunó is. A levéltár igazgatója 1913-tól Csánki Dezső volt. A felügyeleti jogot a az első világháború végéig a Belügyminisztérium gyakorolta. A Nemzeti Múzeum, illetve könyvtára megalapítása óta gyűjtött kéziratokat. Abban az időben még nemigen merült fel a kézirat és levéltári irat fogalmának pontos elhatárolása, még kevésbé a két iratféleségből álló anyag szétválasztása. így azután a múzeumi könyvtár „levél- és oklevelek tárában" számottevő levéltári jellegű irat gyűlt össze, főképp 1876 után, amikor a családok sorra adták át megőrzésre nagyobb feudális jogokat már nem, legfeljebb címeket, rangokat igazoló irataikat a Magyar Nemzeti Múzeumnak. 1882-ben külön levéltári osztállyá alakult a Magyar Nemzeti Múzeumhoz