4. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és levéltári kezelői tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. Bp. 1998. MOL I-II. 504 p.

II. Kormányzattörténet - 7. Magyarország államszervezete

- az alkotmányos rend megdöntése vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát tömeges mértékben veszélyeztető, fegyveres vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos cselekmények, elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén szükségállapotot hirdet ki, - dönt a fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról, - megválasztja a Köztársaság elnökét, a miniszterelnököt, az alkotmánybíróság tagjait, az országgyűlési biztosokat, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt, - dönt a megyék területéről, nevéről, székhelyéről, a megyei jogú várossá nyilvánításról és a fővárosi kerületek kialakításáról, - közkegyelmet gyakorol, - országos népszavazást rendel el. Az Országgyűlést négy évi időtartamra választják. Az országgyűlési képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik. Az országgyűlési képviselőt mentelmi jog, illetve a függetlenségét biztosító tiszteletdíj, továbbá meghatározott kedvezmények és költségeinek fedezésére költségtérítés illetik meg. A képviselő nem lehet köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke és számvevője, bíró, ügyész, államigazgatási szerv dolgozója - a Kormány tagja és a politikai államtitkár kivételével -, továbbá a fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek hivatásos állományú tagja. Törvény további összeférhetetlenségi eseteket is megállapít. A törvénykezdeményezés joga a köztársasági elnököt, a Kormányt, minden országgyűlési bizottságot és bármely országgyűlési képviselőt megilleti. A törvényhozás joga kizárólag az Országgyűlést illeti meg. Az Országgyűlés tagjai az állampolgári, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosaihoz, az Állami Számvevőszék elnökéhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez kérdést, a Kormányhoz, a Kormány bármely tagjához és a legfőbb ügyészhez interpellációt és kérdést intézhetnek a feladatkörükbe tartozó minden ügyben.